A több évtizedes talajvíz kitermeléssel állhatott összefüggésben az a tavalyi spanyolországi földrengés, amely halálos áldozatokat is követelt.
Ez derült ki egy új tanulmányból, amely azt sugallja, hogy az emberi tevékenységek nagy szerepet játszhatnak a földkéreg, vagyis a Föld legkülső, viszonylag kis sűrűségű kőzetövének mozgásában. A Nature Geoscience című folyóiratban közölt tanulmány a dél-spanyolországi Lorcában tavaly május 11-én történt földrengést vizsgálta. A viszonylag mérsékletnek mondható 5,1-es erősségű rengés kilenc halálos áldozatot követelt, mintegy 300 ember megsérült, és jelentős károkat szenvedtek a mezőgazdasági központnak számító város épületei. A tanulmány vezetője, a kanadai Western Ontario Egyetemen dolgozó Pablo Gonzalez és kollégái arra a következtetésre jutottak, hogy a rengés összefüggésben volt egy közeli talajvízgyűjtő medence szintjének jelentős csökkenésével, amely nyomást gyakorolhatott a Föld felszínére. Elméletük igazolása érdekében a szakemberek műholdas felvételeken vették szemügyre, hogy miként deformálódott a terület a rengés hatására. A változások összefüggést mutattak a földkéregben bekövetkezett azon átalakulásokkal, amelyeket a talajvízszint 250 méternyi csökkenése idézett elő az elmúlt öt évtizedben folytatott – elsősorban öntözést és állatitatást szolgáló – talajvíz kitermelés nyomán. Az eredmények szerint a (geológiai) törésekre, úgymint a medence mellett futó Alhama de Murcia törésre gyakorolt ember okozta “nyomás”, nem csupán földrengést idézhet elő, de hatással lehet a repedések elmozdulására is. A mostani kutatásból bár nem lehet általános következtetéseket levonni más földrengésekre vonatkozóan, mégis fontos információkkal szolgálhat a vizek mellett bekövetkező jövőbeli rengések természetéről – húzta alá Gonzalez a Reuters hírügynökségnek adott telefonos interjúban.