A hurrikán veszélyes dolog, de fontos szerepet tölt be a Föld hőháztartási rendszerében. A hatalmas energiákat megmozgató jelenség lényeges összetevője annak a folyamatnak, ami során az Egyenlítő környéki meleg a mérsékelt égövbe kerül.
(Csatlakoztál már Facebook oldalunkhoz? Katt ide)
A folyamatban résztvevő erőhatásokat talán az jellemzi a legjobban, hogy a felszabaduló hőenergia akár a világ napi energiafogyasztásának hetvenszeresét is elérheti, írja az index.hu. A később hurrikánná erősödő viharok alapját jelentő trópusi ciklonok kialakulásához három dolog kell: nagy páratartalmú meleg levegő, 26 Celsius-foknál melegebb vízfelület, valamint az, hogy ez a két dolog a 10-20. szélességi foknál legyen jelen. Itt ugyanis elég jelentős a Föld forgásából adódó Coriolis-erő eltérítő hatása ahhoz, hogy beinduljon a ciklonokra jellemző forgás. A ciklon a feláramló légtömegbe keveredő további meleg és nedves levegő hatására növekedni kezd, az emelkedő hőmérséklet és feláramlási sebesség hatására megnövekedik a légnyomáskülönbség, és miatt a rendszer egy idő után önfenntartóvá válik. A kifejlődött trópusi ciklon általában délkeletről tart északnyugatnak, és mivel a rendszer alapját továbbra is a meleg óceánból érkező hőutánpótlás jelenti, amint partot ér, rohamosan veszít az erejéből. A kialakult jelenségeket általában a szélerő alapján csoportosítjuk: 61 kilométeres óránkénti szélsebesség alatt trópusi depresszióról, afölött trópusi viharról beszélünk. Az utóbbiak esetén általában már kialakul a jellegzetes, spirálkaros felhőszerkezet, de hurrikánnak csak azt követően nevezzük a vihart, ha az átlagos szélsebesség meghaladja az óránkénti 117 kilométert.
Élő közvetítés itt:
Nem a megszokott irányban pusztít
„A megszokott haladási útvonal helyett a Sandy a partvonal mentén északnak halad, és ez nemcsak a New York környékén élő több tízmillió embert érinti, hanem a Nagy-tavak vidékét is. Például ezért kiemelten különleges az USA északkeleti partvidékéhez közelítő Sandy hurrikán” – mondja Cséki Gergő, az Időkép.hu meteorológusa. Cséki szerint a partvidékre lecsapó ítéletidő csak a vihar egyik fele. A 250 milliméternyi esőt és 80-100 kilométeres óránkénti sebességet is elérő alapszelet hozó hurrikán ugyanis összeütközik egy sarkvidéki eredetű, hideg légtömeggel, és emiatt – illetve az erre a hatásra még jobban ráerősítő tavi hatás nyomán – az Öt-tó vidékén akár hatvan-hetven centiméteres hó sem elképzelhetetlen az elkövetkező néhány napos időszakban. Az eltérő útvonal mellett a Sandy másik érdekessége, hogy csak ritkán jut el ilyen messzire ilyen erős hurrikán. „Az előrejelzések szerint most úgy tűnik, hogy pont a legveszélyesebb rész halad majd el a sűrűn lakott vidékek mellett” – fogalmaz a meteorológus. A ciklon három fő részre osztható. A középen található, lyukszerű, felhőmentes, szinte szélcsendes viharszemre, a műholdképeken jól kirajzolódó spirálkarokra, és a szemet övező óriási felhőfalra. „Ez a felhőfal vonul majd át New Yorkon. Itt a legnagyobb a hatalmas nyomáskülönbség miatt kialakuló szél ereje, és a csapadék is itt a legintenzívebb.”
New Yorkban a parton homoksáncokkal készülnek a Sandy érkezésére
Cséki szerint két adat segíthet a vihar jellemzőinek megértésében. „New York éves csapadékátlaga 800-1000 milliméter, ehhez képest most nagyon rövid idő alatt ennek harmada-negyede, 250 milliméter hullik majd le”. Ezt a 2010-es hazai esők után nagyjából a helyén tudjuk kezelni. A széllel kapcsolatban a meteorológus szerint az a legfontosabb tudnivaló, hogy bár a széllökések a hazai viharokban is sokszor elérik a 100-120 kilométeres óránkénti sebességet, itt most arról van szó, hogy az átlag szélsebesség, vagyis a folyamatosan fújó alapszél lesz ilyen erős, és erre jönnek rá a nagyobb széllökések. A 2012-es Atlanti hurrikánszezon eddig sem volt eseménytelen, Sandy a tizennyolcadik trópusi ciklon, a tizennyolcadik nevesített vihar, és a tizedik hurrikán erősségű rendszer idén. Az október 22-én keletkező Sandy a Karib-tenger nyugati részéről indult, hamar trópusi depresszióvá, majd trópusi viharrá erősödött, két nappal később pedig már hurrikánként hivatkoztak rá, október 28-án pedig hivatalosan is erősebbnek nyilvánították az eddigi legerősebb, 2010-es Igornál (Az Igor 220 km/órás széllökéseket is produkált). Sandy legnagyobb átmérője 1500 kilométer, és nagyjából 22 kilométeres óránkénti sebességgel közelít New York felé. A vihar a Karib-térségben eddig 65 halálos áldozatot követelt, ebből 51-en Haitiban haltak meg, ahol a három napos folyamatos esőzés csak múlt pénteken ért véget. A gazdaságot ért kár is jelentős, a természeti csapás hidakat döntött romba, lakóházakat pusztított el, és a mezőgazdasági ültetvényeket, például a banánföldeket sem kímélte. Nem kell sokat keresgélnünk, ha a Sandyhez hasonló erejű hurrikánokra vagyunk kíváncsiak. Az közelmúlt legnagyobbja mindenképpen 2005 augusztusában pusztító Katrina volt.
A New Orleans négyötödét víz alá borító, mintegy nyolcvanmilliárd dolláros kárt okozó viharban 1836-an haltak meg, és 705 embert ma is eltűntként tartanak nyilván. A vihar közvetlen hatásai mellett a szakértők szerint Katrina arra is rávilágított, hogy mennyire rosszul szervezett volt a hatóságok és a mentést végzők munkája, illetve hogy milyen könnyen vadul el a közhangulat egy hasonló méretű tragédia esetén: a fosztogatások és a lövöldözések elkerülése érdekében a rendőrök a szárazon maradt városrészek lakóitól is begyűjtötték a fegyvereket. Ez volt az eddigi legdrágább hurrikán, a helyreállításra több mint 118 milliárd dollárt költöttek el. Az 1992-es Andrew hurrikán arra jó példa, hogy egy viszonylag nyugodt időszak egyetlen nagyobb vihara is okozhat komoly problémákat. Az 1992-es értéken számolt 26,5 milliárd dolláros viharkár mellett összesen hatvanöten estek áldozatul, ebből huszonhatan közvetlenül a viharban, harminckilencen pedig később, de a viharhoz köthető okok miatt haltak meg. Hasonló erejű vihar jóval korábban is érte már el New Yorkot, 1938-as Long Island Expressnek is nevezett hármas kategóriájú trópusi vihar óránként 200-300 kilométeres széllökésekkel érkezett, 2011-es, 146 km/h-s csúcssebességű Irene pedig nagy kiterjedésű áramkimaradások mellett öt ember halálát okozta New York államban.
Obama: a lakosság kövesse a helyi hatóságok utasításait
A helyi hatóságok utasításainak követésére szólított fel a Sandy hurrikán kapcsán az amerikai elnök hétfőn, miután találkozott a szövetségi polgári védelem (FEMA) és katasztrófa-elhárításban érintett minisztériumok vezetőivel. A Sandy hurrikán elleni védekezés eszközeit előkészítették, de fontos, hogy a lakosság kövesse a mentést irányító helyi hatóságok utasításait – jelentette ki Barack Obama. Hangsúlyozta: azok, akiket felszólítanak az evakuálásra, kövessék az utasítást, máskülönben veszélybe sodorják azokat is, akik részt vesznek a mentésben. Az elnök szerint a hurrikánnak, amelynek központja az előrejelzések szerint helyi idő szerint keddre virradóra éri el a keleti partvidéket, katasztrofális következményei lehetnek. Megelégedettségét fejezte ki a katasztrófa-elhárítási előkészületekkel, valamint a szövetségi, az állami és a helyi hatóságok előzetes koordinációjával kapcsolatban. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a vihar huzamosabb ideig tartó áramkimaradást és közlekedési nehézségeket is okozhat, és a problémák elhárítása több napig is elhúzódhat.
Obama kijelentette: jelenleg nem foglalkoztatja, hogy a vihar milyen befolyással lesz a jövő heti amerikai elnökválasztásra, inkább az aggasztja, hogy az milyen hatással lesz a családokra, a mentésben részvevőkre és a gazdaságra. Az elnök egységre és együttműködésre szólította fel az amerikaiakat. Barack Obama, aki vasárnap este Floridába utazott kampányolni, lemondta beütemezett kortesbeszédeit és hétfőn visszatért a Fehér Házba. Republikánus kihívója, Mitt Romney egy hétfői reggeli ohiói fellépés után ugyancsak töröltette az elkövetkező két napra Wisconsinban, Iowában és Floridában tervezett kampányszerepléseit. Ezek az államok ugyan távol esnek a vihar várható vonulási irányától, de szóvivője útján a volt massachusettsi kormányzó is azt hangoztatta, hogy most összefogásra van szükség. A Sandy miatt – amely a karibi térségben 66 emberéletet követelt – kilenc amerikai államban és a szövetségi fővárosban is szükségállapotot hirdettek. Tizenkétezer repülőjáratot töröltek, a térség nagyobb városaiban szünetel a tömegközlekedés, és a keleti parton nem járnak a vonatok. A térségben a közhivatalok és az iskolák zárva tartanak. A régió olajfinomítóinak kétharmadában felfüggesztették a termelést. A vihar az Egyesült Államok legsűrűbben lakott területén, mintegy 1600 kilométer szélességben halad át, és hatásai mintegy 50 millió embert érinthetek. Az előrejelzések szerint akár 10 millióan maradhatnak áram nélkül.