Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A magyar kukoricafeleslegből jó pénzt lehetett volna csinálni, ha bioüzemanyagot állítunk elő belőle.
Az EU azonban most módosítaná a 2020-ig szóló energiastratégiáját, mert nem akarja, hogy tovább drágítsa az élelmiszereket a kukoricabenzin. Van olyan magyar cég, amely már tízmilliárdokat ruházott be egy új gyár építésébe, de a megváltozott helyzet miatt elbukhatja az üzletet. Magyarország rosszul jöhet ki az uniós biobenzinüzletből, és távolabb kerülhet attól, hogy etanol-nagyhatalommá váljon. Hiába építettünk ugyanis a 2020-ig tartó uniós energiastratégiára, most egy olyan ponton írná át azt az Európai Bizottság, amellyel a kelet-európai tagállamoknak, köztük magyarországi beruházóknak és magyar gazdáknak is keresztbe tehet. Az EU fő célja az üvegházhatású gázok csökkentése volt, de menet közben felmerült, hogy ha kukoricából, cukorcirokból és más növényekből állítanak elő üzemanyagot, akkor az élelmiszerek árát hajthatják fel, és nem mellesleg erdőket irthatnak ki távoli országokban a megnövekedő igények miatt. Az Európai Bizottság két tagja, a klímapolitikáért felelős Connie Hedegaard és az energiaügyi biztos Günther Oettinger szerint az élelmiszernövényekből készített első generációs bioüzemanyagok helyett az olyan második generációs eljárásokat kell támogatni, mint a nem élelmi növényeket, algát vagy akár a szemetet hasznosító technológiák. Ezek azonban még gyerekcipőben járnak (lásd keretes írásunkat).
“Olyan bioüzemanyagokba kell befektetnünk, amelyekkel elérjük az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését, de amelyek nem versenyeznek az élelmiszerekkel. Természetesen nem állíttatjuk le a meglévő első generációs üzemanyaggyártást, de világos üzenetet küldünk, hogy a jövőbeli beruházásoknak a fejlettebb üzemanyagokat kell célozniuk” – nyilatkozta Connie Hedegaard. Magyarország – pechjére – az első generációs technológiák mellett tette le a voksát (igaz, például a Mol együttműködik kutatókkal a modernebb technológiák keresésében). A kézenfekvő számunka mégis a kukorica alternatív felhasználása lenne, mert az ország jobb években többet termel, mint amennyit felhasznál, szemben több nyugat-európai országgal. A bioetanol-szövetség eddig azzal érvelt, hogy ha a kukoricafölösleget nem eladja az ország, hanem bioüzemanyagot gyárt belőle, akkor az nagyobb hasznot hoz, vagyis jobban nő a magyar GDP, ráadásul kis részben a külföldi olajimportot is ki lehet váltani. A 2020-ig tartó uniós energiastratégia eredetileg támogatta is a kukoricabenzint. Nyolc év múlvára 10 százalékra kellett volna növelni a bioüzemanyagok részesedését a közúti forgalom energiafelhasználásában. Ugyan a 10 százalékos cél megmaradt, de most előírnák, hogy az első generációs bioüzemanyagokat csak 5 százalékig támogatják, a másik 5 százalékot a modernebb technológiáknak kell alkotniuk. 2010-ben 4,7 százaléknál tartott az EU, vagyis az 5 százalékos sapka azt jelenti, hogy újabb etanolgyárakat már nem éri meg építeni.
Már gyártják a modernebb bioetanolt
Magyarországon még nem, de Európában már elkezdték használni a benzinbe keverhető második generációs bioüzemanyagot, a biometanolt, amelyet már ipari mennyiségben gyártanak Hollandiában. A termék alapanyaga a biodízelgyártás melléktermékeként létrejövő nyers glicerin. A biometanol kémiailag megegyezik a metanollal, mivel azonban nem földgázból állítják elő, mint a hagyományos metanolt, a nettó üvegházhatású gázkibocsátása 73 százalékkal alacsonyabb a hagyományoshoz képest. A második generációs bioüzemanyagok többsége még nem alkalmas ipari gyártásra, többnyire laboratóriumi körülmények között tudták csak előállítani, így kérdéses, hogy 2020-ra el lehet-e érni a második 5 százalékot velük.
A teljes cikk itt olvasható.