Egyszerre okoz gondot a vízhiány és a vízbőség Dél-Alföld egyes térségeiben - hangzott el az európai uniós Víz Keretirányelv alapján az Alsó-Tisza vidékére elkészített vízgyűjtő-gazdálkodási terv első változatának bemutatásán hétfőn Szegeden

Egyszerre gond a vízhiány és vízbőség a Dél-Alföldön

Egyszerre okoz gondot a vízhiány és a vízbőség Dél-Alföld egyes térségeiben – hangzott el az európai uniós Víz Keretirányelv alapján az Alsó-Tisza vidékére elkészített vízgyűjtő-gazdálkodási terv első változatának bemutatásán hétfőn Szegeden

2000 végén lépett hatályba az Európai Unió Víz Keretirányelve, mely szerint a tagállamoknak 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és fenntarthatóvá kell tenni ezt az állapotot – mondta Kozák Péter, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője. Az ehhez vezető intézkedéseket foglalja össze a vízgyűjtő-gazdálkodási terv, amelynek az egész országra vonatkozó végleges változata december végére készül el. Ezt előzi meg az egyes tervezési egységekre vonatkozó elképzelések összegyűjtése, a jelenlegi helyzet felmérése, a célok és a szükséges teendők meghatározása – közölte a szakember.

Az Alsó-Tisza vidékén három tervezési egység közül a legnagyobb – több mint 5 ezer négyzetkilométeres – az Alsó-Tisza jobb parti egysége. Ezen a területen a legkomolyabb problémát a Duna-Tisza közi Homokhátságon jelentkező – klimatikus okokra visszavezethető – vízhiány jelenti. A másik helyi sajátosság a tavaszi hóolvadást követő belvízelöntés – magyarázta az osztályvezető. Itt a vízbő időszakokban jelentkező víztöbblet gyors elvezetése helyett a vizek visszatartására kellene törekedni területi tározókban, amellyel mérsékelhetők lennének a nyári vízhiány miatti károk – jegyezte meg.

A Tisza bal partján található Kurca tervezési egységben az intenzív mezőgazdasági hasznosítás érdekében kialakított csatorna rendszerekben feliszapolódás tapasztalható, s a vízminőség is leromlott. Sajátos helyi jelenség még a termálvízkincs energetikai célú hasznosítása is, amely bizonyos esetekben vízminőségi problémákat is okoz – közölte a szakember. A harmadik tervezési egység a Maros hordalékkúpja, amely felszín alatti vízkészlete mind mennyiségi mind minőségi szempontból a leginkább veszélyeztetett. A térség megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízellátásának biztosítása érdekében itt többek között azoknál a kétezer lakosnál kisebb településeken is minél előbb meg kell oldani a szennyvíz összegyűjtését és tisztítását, ahol ennek elmaradása veszélyeztetheti a vízbázist – fogalmazott az osztályvezető.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.