Szabó Imre környezetvédelmi miniszter részben egyetért az államfőnek a vízgazdálkodási törvény módosítása kapcsán megfogalmazott aggályaival. A tárcavezető erről a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón beszélt.

A környezetvédelmi miniszter részben egyetért az államfő aggályaival

Szabó Imre környezetvédelmi miniszter részben egyetért az államfőnek a vízgazdálkodási törvény módosítása kapcsán megfogalmazott aggályaival. A tárcavezető erről a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón beszélt.

Sólyom László nem írta alá, és megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a vízgazdálkodási törvény módosítását tartalmazó törvényt, amelyet június 15-én fogadott el az Országgyűlés. A köztársasági elnök indoklása szerint a vízgazdálkodási törvény kötelező erővel előírja, hogy a kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvizet vissza kell táplálni a kivétel helyére, a felszín alatti vízrétegbe. Az Országgyűlés által most elfogadott módosítás pedig lehetőséget adna a termálvíz-kitermelőknek, hogy a vízügyi hatóságtól egyedi felmentést kaphassanak a visszatáplálás alól.

Szabó Imre a kormányszóvivői tájékoztatón hangsúlyozta: nem ért egyet azzal, hogy az ipari méretekben, energetikai célra használt termálvizet ne kelljen visszatáplálni. Egyéb esetekben a hatóság dönthet – tette hozzá. Sólyom László álláspontja szerint a termálvizek visszatáplálása fontos a felszín alatti egységes vízbázis megóvása szempontjából. A termálvizek ugyanis kapcsolatban vannak az ivóvízkinccsel, amely szinte teljes egészében a felszín alatti vizeken alapul Magyarországon. Mivel ezek a vízkészletek „meglehetősen lassan pótlódnak természetes úton”, a kitermelt termálvíznek minél nagyobb arányban vissza kell kerülnie a föld alá – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal. A visszatáplálás fontos a felszín feletti vizek minősége és az élővilága megóvása céljából is. Ugyanis a termálvizekben lévő vegyületek, valamint a maradék hő „megbillentheti azoknak a felszíni vizeknek a biológiai egyensúlyát”, amelyekbe a termálvizet vezetik – áll a köztársasági elnök indoklásában.

Ajánlott tartalom

Az E.ON több mint 120 kilométer hosszú nagyfeszültségű távvezetéket épít a Dunántúlon

Stabilabb áramellátás a cél.