A 2013-tól bevezetett általános 10%-os rezsicsökkentéssel sajnos egy újabb akadály került a napelemes rendszerek terjedése elé. A szociális szempontok indokolhatósága mellett egy nem kívánt mellékhatása az intézkedésnek a lakosság önerőből történő megújuló beruházásainak visszavetése.
A magyar napelemes piac még mindig gyerekcipőben jár európai viszonylatban. Az itt megélni próbáló KKV-k egyetlen kiszámítható, bár kicsi piacát, a lakossági piacot a rezsicsökkentés és az újabb ezzel kapcsolatos tervezetek évekkel visszaküldhetik a múltba. A cégek és intézmények napelemes beruházásai továbbra is a nehezen kiszámítható, rapszodikus EU-s támogatásoktól függnek. A napelemek elmúlt évekbeli jelentős árcsökkenése a kulcsrakész rendszerek árában is jelentős csökkenést eredményezett, aminek eredményeképpen a magyar lakossági áramárak mellett már 8-11 év megtérülést eredményezhettek a lakossági napelemes beruházások. Ez már az erősen környezettudatos, fizetőképes réteg mellett egy újabb réteg részére tette vonzó befektetési alternatívává őket, ami az ún. grid-parity közeledtét jelezte („grid-parity” – „hálózati paritás” az az ár, ami mellett már támogatás nélkül is versenyképes a napelemes rendszer a hálózati villamos energiával). Az áramárak és rendszerhasználati díjak egységes 10%-os csökkentése 10%-kal rontja a rendszerek megtérülési idejét, további hasonló lépések pedig az elmúlt évek napelem piaci árcsökkenését tehetik semmissé a lakossági beruházók szemszögéből.
A lépés hatásának leghúsbavágóbb aspektusa, hogy az egyetlen olyan réteget tántorítja el, akik saját pénzből, támogatás nélkül, piaci alapon ruháznának zöld energiába, ami ezen a területen szinte példa nélküli. Az általános csökkentés ezen mellékhatásait egy sávosan differenciált intézkedéssel ki lehetne küszöbölni, vagy javasolt lenne vele párhuzamosan egy megújulók alkalmazását segítő kiegészítő intézkedés (pályázat, vagy kedvezmény) a lakosság számára, amellyel legalább a beruházási kedv intenzitása megmaradhatna.