Mit szólna, ha nem kellene többé benzinkúton tankolnia? Csak ráakasztaná a töltőcsövet az autóra otthon a garázsban, és reggelre tele lenne a tartály.
Barkácsolni nem kéne, fizetni a gázszámlán tudna, és az egész nagyjából feleannyiba kerülne, mint a benzin vagy a gázolaj. Míg Németországban, Olaszországban vagy Svédországban már évek óta van erre lehetőség, nálunk még évekig nem lesz. Itt jogszabályok akadályozzák a tisztább CNG-technológia terjedését. Aki kikerüli a szabályt, az titokban vesz egy kompresszort, beépíti a garázsába, beköti a gázóra elé a rendszerbe, esetleg villanyt is lop hozzá. Furcsa, hogy a környezetbarát autózás kapcsán mindenki benzin (dízel)-elektromos hibridekről beszél, pedig létezik sokkal egyszerűbb megoldás. A CNG (Compressed Natural Gas=sűrített földgáz) nem finomítókban készül, mint a ma ismert üzemanyagok, csupán megfelelő autó, városi gázvezeték és egy kompresszor kell, majd mehet is a tankolás. Ezt az üzemanyagot nem sújtják jövedéki adóval mint a benzint, a gázolajat és az autógázt (LPG), és még a károsanyag-kibocsátás is sokkal alacsonyabb. Egy felmérés szerint 2011-ben, Európában 1,5 millió autó közlekedett sűrített fölgázzal, de máshol azt olvasom, hogy 2020-ra a CNG-vel hajtott gépek száma, csak Németországban elérheti a kétmilliót. A technológia jelenlegi éllovasai Olaszország és Németország, ahol mostanra nyolc-, illetve kilencszázat nyilvános töltőpontot építettek, de Csehorszában is találunk ötvenet. Ez azt jelenti, hogy még a legkisebb, 2-300 kilométeres hatótávolságot ígérő, gyárilag CNG-képes autóval is simán eljuthatunk egyik töltőállomástól a másikig, legalábbis országon belül.
Jóllehet dízelmotoros járműveket, például városi autóbuszokat is lehet sűrített földgázzal hajtani, itthon főként benzines autókat látni CNG-s kivitelben. Ha kifogy a gáz, egyszerűen átkapcsolhatunk hagyományos üzemanyagra, amíg eljutunk a következő gázkútig. A gyárilag beépített benzin- és gáztartályok mérete és száma az egyes típusokban nagyon eltérő, egy német szakportál összesítése szerint 11 kilótól (Volkswagen Up!) 37-ig (Volkswagen Caddy Maxi) tart a választék, de a Fiat, a Seat az Opel és a Mercedes is kínál sűrített földgázüzemre felkészített modellváltozatokat. Az utólagos beépítés is megoldható, de a csomagtartó egy részéről le kell mondanunk. Egy előző generációs Mercedes B osztályban például teljes méretű, 55 literes benzintank van a három CNG-tartályon kívül, de a korábban általunk is próbált Opel Zafira 1,6 Turbo CNG-be csak 15 liter benzin fér.
Ez nem gond ott, ahol legfeljebb 50-100 kilométerként van egy CNG-állomás, de Magyarország még a zafirás cikk megjelenése után három évvel sem ilyen. Nálunk összesen három helyen lehet tankolni az olcsó és tiszta üzemanyagból, ráadásul itthon gyakorlatilag lehetetlenné tették a kisebb, háztáji vagy lakóközösségek által telepített töltőpontok létrehozását. Hiába látom, hogy az Ebay-en használtan, akár ezer euróért beszerezhetőek a lassú töltésre alkalmas házikompresszorok, mert Magyarországon érthetetlen módon kútkezelői vizsgához kötik a használatát, másrészt korábban tilos volt a lakóházak közelébe szerelni a CNG-töltőállomást. Ez nekem szabotázsnak tűnik. Sokan mégis vállalják a kockázatot, és rácsatlakoznak az otthoni hálózatra, hogy aztán így-úgy átfejtsék a vezetékes gázt az autójukba. A Szerszámpiac.hu-n például olyan használt Bauer kompresszort vehetünk, amely akár napi 20-30 autó feltöltésére is alkalmas, mivel ugyanúgy képes nagynyomáson tárolni a gázt, mint a töltőállomások. Így a négy-hatórás lassú töltés helyett percek alatt átfejthető vele a gáz a jármű tartályaiba.
A teljes cikk itt olvasható.