Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Eddig csak becslések voltak, hogy milyen károkkal járna Európában egy fukusimai atomkatasztrófához hasonló esemény. Francia kutatók azonban részletes számításokat végeztek és az eredmények riasztóak.
A 2011 márciusában történt fukusimai atomkatasztrófa volt a csernobili után a második legsúlyosabb nukleáris baleset. Pedig voltak szerencsés körülmények: viszonylag ritkán lakott területen történt a baj, az időjárás is kegyes volt japánhoz, mert a szél az óceán felé sodorta a nukleáris szennyet. Arról eddig csak feltételezések voltak, hogy mi történne Európában egy hasonló katasztrófa esetén, ám francia kutatók most részletesen modellezték a következményeket. Az eredmények nem biztatók: százezres menekülttömeg, elképesztő 125 billió forintos kár, országhatárokon túlnyúló szennyezés, masszív áramkimaradások. A Cadarache-ban székelő francia Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (IRSN) által végzett kutatás szerint még egy kisebb baleset közvetlen következményei esetén is a károk meghaladnák a 120 milliárd eurót (35 ezer milliárd forintot), egy fukusimai méretű katasztrófa azonban Franciaország nemzeti össztermékének negyedét vinné el, mintegy 430 milliárd eurót (125 ezer milliárd forintot). A japán Fukusima Daichi atomerőműben 2011. március 11-én, az írott történelem egyik legerősebb földrengése és az azt követő szökőár okozott súlyos károkat. A hat reaktorblokk kisegítő áramellátása leállt, ezért a hűtőrendszer felmondta a szolgálatot.
A felforrósodó reaktortérben keletkező gyúlékony gázok miatt a blokkokban több robbanás is történt, miközben súlyos sugárszennyezés érte az erőmű körüli területet, ezért mintegy 60 ezer embert kellett 32 kilométeres körzetben kitelepíteni. A kárelhárítás még most is zajlik, de a teljes kárösszeget, járulékos költségekkel együtt 200 milliárd euróra becsülik (mintegy 58 ezer milliárd forintra) becslik.
Franciaországban egy hasonló katasztrófa esetén jó eséllyel százezerre tehető a kitelepítendő személyek száma, egyedül a környezetet érő sugárszennyezés elleni küzdelem vélhetően 110 milliárd eurónak megfelelő összeget emésztene fel. Az sem lenne olcsó mulatság, ha a kieső atomerőmű vagy atomerőművek miatt az országnak áramot kellene importálnia és az sem biztos, hogy lenne honnan. Az európai árampiac ugyanis meglehetősen feszített, viszonylag kevés a pluszkapacitás, így nem kizárt, hogy komolyabb erőművi teljesítmény kiesése idején, nem lehetne pótolni a veszteségeket. Ezenkívül előfordulhat komoly, Európa több országát is érintő áramkimaradás is. Az érintettek elsősorban a Benelux-államok és Németország lennének, de a német áramhálózat ingadozásait az osztrák és a cseh, rajtuk keresztül pedig a hazai rendszer is megsínylené.
A legnagyobb költségtételt azonban nem ez jelentené, hanem a francia borászatban, turizmusban és mezőgazdaságban keletkező károk. Az IRSN meglehetősen óvatos becsléssel 160 milliárd eurósra teszi az így elmaradó bevételeket. A francia agrártermékek, borok eladhatatlanná válnának, még akkor is, ha nem érte őket sugárszennyezés. Pontosan ez a jelenség volt megfigyelhető a fukusimai baleset után: bármely japán termék, amelyekben nyomokban kimutatható volt a sugárzás – még akkor is ha a természetes háttérsugárzás értékét sem érte el – azonnal világszerte lekerült a polcokról.
A teljes cikk itt olvasható.
