Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Japán kutatóknak első alkalommal sikerülhet megcsapolnia a szigetország partjai közelében fekvő óriási metánkészleteket, amelyek a tengerfenéken jégbe fagyva pihennek.
A metánhidrát kitermelése száz évre elegendő gázzal láthatná el Japánt. Geológusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a kitermelés komoly veszélyeket rejt magában. Az óceáni aljzatokban és különösen a szárazföldeket határoló selftengerek peremeinél kiterjedt jégrétegekben elképesztő mennyiségű metángáz rejlik. Becslések szerint csak a japán tengerek mélyén rejlő gáz a szigetország teljes gázfogyasztását száz évig fedezhetné. Hatalmas készletek rejtőznek azonban a norvég és az észak-amerikai partok előtt is, ez utóbbiak nagyságát több száz köbkilométerre becslik. Igaz, ezek a becslések gyakran megbízhatatlanok, mivel a legtöbbször csak a gázt tartalmazó jégréteg kiterjedését ismerjük, a fogságba ejtett gázmennyiséget nem. Ugyanakkor, ha az eddig ismert metánhidrát rétegeket vesszük alapul, akkor a tengerfenéken több metán rejtőzik, mint a világ összes, ismert, más fosszilis energiahordozó készlete együttvéve.
Ennek az óriási gázvagyonnak a kitermelése azonban eddig sikertelen volt, mivel a jégbe fagyott metán – a metánhidrát – rendkívül törékeny, a hagyományos fúrási próbálkozásoknál a jég széttöredezik és a metán kiszabadul. A kutatók eddig meglehetősen primitív módszerekkel próbálkoztak a metánhidrát kinyerésére: óriási markolókat engedtek le a tengerfenékig, hatalmasat kanalaztak a jégből és azonnal légmentes tartályokba zárták azt, ami a felszínig tartó, gyakran kilométeres úton nem olvadt el a törékeny kincsből. A japán gazdasági minisztérium közlése szerint azonban most megindulhat az első ipari méretű kitermelési kísérlet. Ennek részeként a világ legnagyobb tudományos célokat szolgáló fúróhajója, a „Chikyu” a szigetország dél-keleti tengerrégiójában, „Nankai Trog” térségében kezdi meg az első fúrásokat. A kutatók egy kilométeres mélységben csaknem háromszáz méter mély furatot vájnak a jégrétegbe, majd egy csövet engednek le a furatba és kiszivattyúzzák a metángázt. A kísérlet célja, hogy két hét alatt legalább 10 millió liternyi metángázt nyerjenek ki a jégből.
Tengergeológusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a metánhidrátok kitermelése óriási veszélyeket rejt magában. A kitermelésnél óhatatlanul kiszabaduló metán ugyanis harminckétszer agresszívabb üvegházgáz, mint a szén-dioxid, így az ipari méretű kitermelés komolyan veszélyezteti a Föld klímáját. ezenkívül a metánhidrát rendkívül instabil, csak bizonyos hőmérsékleten és nyomáson képes szilárd maradni. A kitermelés során nem kizárható, hogy a megfúrt hidrát instabillá válik.
A teljes cikk itt olvasható.
