Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Jóval több csapadék volt decemberben és januárban a szokásosnál, ami nagyon kellett a több mint egy éves katasztrofális szárazság után. Sikerült kiheverni az elmúlt száz év legszárazabbjának számító 2011-et, jól áll az őszi búza is, de ha tavasszal megint eltűnik a csapadék, akkor bajban leszünk.
Csak másfél év után állt nagyjából helyre a talaj vízháztartása, markánsan illusztrálva, hogy a klímaváltozás miatt hogyan válik szélsőségesebbé az időjárás Magyarországon. Ez a lényege annak az elemzésnek, amelyet az aszály megszűnéséről készített az Országos Meteorológiai Szolgálat az [origo]-nak február elején. Miután 2012 szeptemberére szinte az egész országban vészesen kiszáradt a talaj, az idén februárig fokozatosan javult a helyzet, így jelenleg nincs veszélyben az őszi vetés. Január végére gyakorlatilag megszűnt a vízhiány a talaj felső részében. Az ország nagy részén csaknem teljesen telítődött vízzel a talaj felső 50 centiméteres rétege, és mélyebben is jelentősen átnedvesedett. Február első napjaiban tovább javult a helyzet: már csak Szolnok, Csongrád és Békés megyében vannak olyan nagyobb összefüggő területek, ahol a talaj még el tudná nyelni a csapadékot az 50 és 100 centiméter közötti mélységben. A további jó hír az, hogy a talajban lévő vízkészlet elegendő lesz az őszi vetésnek március-áprilisra – derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Földművelésügyi Igazgatóságának adataiból. Most 1,1 millió hektáron van őszi búza, a vetések 67 százalékát minősítették jónak a szakemberek. Tavaly ehhez képest az 1,08 millió hektár búzának mindössze 17 százaléka volt jó állapotban. Az értékelés szerint viszont az őszi és a tavaszi vetéseknek is megártana, ha szárazra fordulna tavasszal az időjárás.
Így száradt ki az ország
Hogyan jutottunk el idáig? 2011-ben megdőlt az évszázados szárazságrekord Magyarországon. Ez azért nem okozott súlyos aszályt, mert 2010-ben minden idők legcsapadékosabb éve volt a meteorológiai mérések kezdete óta, így még kitartott a víztartalék. A száraz időjárás azonban 2012-ben is folytatódott, és egyre inkább csökkent a víz a talajban. Sok helyen még a 300 millimétert sem érte el a csapadék mennyisége tavaly januártól szeptemberig. A március és az augusztus az elmúlt száztizenkét év legszárazabb márciusa, illetve augusztusa volt. Az ország döntő részén a szokásos esőnek még a négyötöde sem esett le, sőt például a Dél-Dunántúl egyes részein a kétharmadát sem érte el. (A katasztrofálisan száraz tavaszról szóló cikkeinket ezen az oldalon és itt találja.) A nyár végére a talajnedvesség már mindenütt 30 százalék alá csökkent a felső félméteres rétegben, sőt az Alföldön több helyen 20 százalék alá esett, ami már kritikusan száraznak számított. 2012 végül összességében a nyolcadik legmelegebb és a kilencedik legszárazabb évnek bizonyult 1901 óta.
A teljes cikk itt olvasható.