Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A hangyasav lehetővé teszi az utak és kifutópályák környezetbarát jégtelenítését és számos egyéb területen is sikeresen alkalmazható.
A hangyák, a medúzák és a futóbogarak támadásnál és védekezésnél egyaránt használják. Sokunk már első kézből is megtapasztalhatta azt, hogy milyen hatékony segítőtársa a szúrós csalánnak a ragadozók elleni védelemben: a kérdéses anyag a hangyasav. Az emberiség érdeklődését már évszázadokkal ezelőtt felkeltette ez a természetben megtalálható csípős és szúrós szagú folyadék. A legegyszerűbb karbonsavat először John Ray-nek sikerült izolálnia 1671-ben. Az angol természettudós erdei vöröshangyákat melegített egy lombikban, majd a desztillátumban lévő savas folyadékot elnevezte hangyasavnak. Kémiai szintézissel Marcellin Berthelot francia kémikusnak sikerült először előállítania 1855-ben. A BASF érdeklődése az 1920-as években fordult a hangyasav felé. Miután egyre több iparág kezdett el karbonsavat használni, a BASF 1935-ben beindította ipari mennyiségű termelését. „A hangyasav nagyon sokoldalú vegyület” hangsúlyozza a BASF intermedierek osztályának innovációs menedzsere, Dr. Tatjana Levy. A savat több évtizedes örténelme során számos területen sikeresen alkalmazták. A takarmányozásnál segít a takarmány eltarthatóságának növelésében, használja a bőr- és textilipar, továbbá összetevője az olajmezőkön használt vegyszereknek.
Az európai repterek szintén használnak hangyasav-származékokat.
„Ezek a sók immár több mint egy évtizede jégmentesítik a kifutó- és gurulópályákat.” magyarázza Levy. A hangyasav sói, más néven formiátok, biztosítják, hogy a víz ne fagyjon meg 0 Celsius fokon, ami normál körülmények között a víz fagyáspontja. A jégmentesítő szer koncentrációjának függvényében a víz fagyáspontja akár mínusz 50 Celsius fokra is csökkenthető, ami sokkal alacsonyabb, mint a külső hőmérséklet. A formiátok így gyorsan képesek megszűntetni a vékony jégrétegeket, és hatékonyan előzik meg a friss hó megtapadását ezáltal új jégrétegek kialakulását a kifutópályákon. A formiátok ugyanakkor meglehetősen környezetbarát anyagok. “Ha a hangyasav sói az olvadt vízzel együtt a reptérről a szennyvíztisztító telepre kerülnek, lényegesen kevésbé szennyezőek mint más jégmentesítő szerek, mivel biológiai úton könnyen lebomlanak és a bomlási folyamat kevés oxigént igényel.” mondja Levy.
A zürichi reptér jégmentesítésére 2005 óta használják a formiátokat. A repterek pozitív tapasztalatai arra késztették a helyi és települési önkormányzatokat, hogy egyre inkább felfigyeljenek a formiátok, mint alternatív jégmentesítő szerek használatárának lehetőségére. Skandináviában, Svájcban és Ausztriában is ezt a szerves savat használják a hóeltakarítást végző szervek az olyan érzékeny területeken lévő utak, kerékpárutak és járdák jégmentesítésére, mint például az idős fasorokkal övezett sugárutak, vagy a történelmi épületekkel rendelkező negyedek. Annak ellenére, hogy a téli jégmentesítés során használt formiátok drágábbnak bizonyulnak, mint a jég olvadását elősegítő só vagy a csúszásgátló homok és kavics, a beszerzési költségek tekintetében korántsem olyan nagy a különbség, ha a különböző jégmentesítő szerek járulékos költségeit is figyelembe vesszük. A nátrium-klorid alapú sók, amik ugyancsak a jég olvadását segítik elő, megzavarják a talaj és ezáltal a növények vízháztartását és a tápanyag-egyensúlyát. Maró hatásuk következtében ugyancsak károsodnak az épületek, az utak és a hidak. A csúszásgátló szerek hatékonysága ellentmondásos, mivel növelik a városi levegő porszennyezettségét, ugyanakkor feltakarításuk rendkívül nehéz és időigényes feladat. A hangyasav sói ezzel szemben környezetbarát megoldásokat kínálnak, korrozív hatásuk elenyésző, viszont megbízhatóan jég- és hómentessé varázsolják az utakat mindenféle káros mellékhatás nélkül. Nem kell többé a tavasz beköszöntével fa- és bokorültetésekkel illetve az épületek költséges felújításával vesződni. A természet volt és lesz a legnagyobb termelő
A BASF a világ egyik vezető hangyasav-előállítója. Míg Ázsiában, Dél-Amerikában és Dél-Európában elsősorban a bőr feldolgozása során használják a hangyasavat, Közép- és Észak-Európában a mezőgazdaság és a takarmányipar vásárol belőle a legtöbbet. A BASF hangyasav-előállító üzemei a németországi Ludwigshafen-ben és a Kínában lévő Nanjing-ban találhatóak. A tervek szerint 2014-ben újabb termelő üzem kerül átadásra az USA Louisiana Szövetségi Államának területén található Geismar-ban. Ezzel a vállalat több mint 300.000 tonnára növeli éves hangyasavtermelő kapacitását. De még ez sem lesz elég ahhoz, hogy a BASF váljon az első számú hangyasav-előállítóvá. Ez eddig is és ezután is annak a rengeteg állatnak és növénynek a privilégiuma marad, amelyek évente több hangyasavat állítanak elő, és teszik ezt évmilliók óta, mint a világ összes üzeme együttvéve.