Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Működési problémákat is hozhat egy szakmai megalapozottság nélküli kormányzati árcsökkentés a víziközmű-szektorban, a cégek oldalán tartalékok már nincsenek.
Az átlagosan 10 százalékos rezsicsökkentés a széttagoltság miatt ugyan eltérően érintené a vízszolgáltatókat, piaci vélemények szerint azonban a közművezeték-adó, illetve a díjcsökkentés együttes hatásaként üzemi szinten gyakorlatilag minden szereplőnél veszteséges működésre, a gazdálkodás ellehetetlenülésére lehet számítani, írja a napi.hu. A közműadó akár tízszeres különbséggel is terhelheti a szolgáltatókat, a legsúlyosabb terhet azoknál jelenti, amelyek − a hálózat nagysága miatt − eleve átlagon felüli fenntartási költséggel működtek. Szakmai alapú korrekció nélkül a rezsiszabályozás éppen a nagyobb, eddig hatékonyan működő társaságokat tüntetné el a szolgáltatói palettáról. A víz- és csatornaszolgáltatásból származó árbevétel szektorszinten valamivel évi 170 milliárd forint felett alakul, a közműadó pedig nagyjából 12,5 milliárd forint terhet jelent idén. Sokan úgy látják, szerencsésebb lett volna, ha az erőltetett díjcsökkentés előtt a Magyar Energia Hivatal egységesíthette volna a díjképzést.
A víziközmű-szektorban az ágazati törvény törekvéseinek megfelelően már elindult az integráció, a rezsicsökkentés pedig elvileg gyorsíthatja ezt. Az ágazat költségstruktúra-jellemzői akkor is az integráció irányában hatnak, a méretgazdaságosság ugyanis legalább részben ellentételezheti a díjcsökkentés hatásait. Úgy tudni, a cégek többsége már elkészítette ilyen irányú terveit, legtöbbük azonban a cégjogi lépésekkel még kivár, a követelményeket tartalmazó kormányrendelet egyelőre nem jelent meg. A rendelet, illetve differenciált árcsökkentés hiányában még idén szolgáltatási zavarokra lehet számítani − fogalmazott egy névtelenséget kérő iparági vezető (a fűnyíróelv az uniós támogatások visszafizetésének veszélyét is jelenti). Az integrációs lépéseket ezért egyelőre inkább a szakmai szempontok vezérlik, és nem a még kockázatos cégjogi folyamatok.
A cégeknél már nincsenek tartalékok, a költségcsökkentés lehetőségeit ezért elsősorban a személyi ráfordítások, a fenntartási feladatok és felújítások átütemezése vagy elhalasztása jelenti. Az ágazat dolgozóinak létszáma az elmúlt években folyamatosan csökkent, ez azonban alapesetben nem lépte túl a − például nyugdíjazáson alapuló − szokásos fluktuáció mértékét. A rezsicsökkentés eredményeként a díjösszetevők minden eleméhez hozzá kell nyúlni, kizárólag létszámcsökkentéssel nem kompenzálható ez a hatás. Úgy tudjuk, ágazati szinten egyelőre nem fogalmazódott meg a szakszervezetek által említett 10 százalékos létszámcsökkenés. Az ágazati szereplők jellemzően minden, nem pályázatból finanszírozott beruházást kénytelenek voltak leállítani, újabbak indítása pedig nem várható, a szolgáltatók idei fejlesztési tervüket gyakorlatilag kivétel nélkül újratervezik.
