Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Nem is olyan régen még a bioüzemanyagokban látták az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb lépését. Viszont az elmúlt években számos tanulmány készült arról, hogy az elsőgenerációs bioüzemanyag fajták csekély éghajlati hasznot hoznak, és csak élelmiszerár növekedést okozott.
Most egy új tanulmány, mely a Nature Climate Change folyóiratban jelent meg, figyelmeztet arra, hogy egyes bioüzemanyag megtermelése káros hatással van a levegő minőségére, hisz súlyosbíthatja a talaj közeli ózonszennyezést. Ez sok egészségügyi problémát jelenthet, beleértve a korai halált is, írja a greenprofit.hu. A nyárfa, fűzfa és eukaliptuszfa ültetvények – ezeket használják a megújuló üzemanyag termelésre, mert gyorsan növő fajok – nagy mennyiségű izoprént bocsátanak ki, amíg nőnek. Az izoprénből mérgező ózon keletkezik a napfény hatására, amikor más levegőt szennyező anyagokkal keveredik. „A nagy mennyiségű bioüzemanyag-termelés Európában kisebb, de jelentős hatást gyakorolhat az emberi halálozásra és a haszonnövény termesztésre” – mondta Hewitt a tanulmány vezetője. A talaj közeli ózon nem csak csökkenti a terméshozamot, hanem élelmiszer-biztonsági kockázatot is jelent. “Tudomásom szerint senki nem vizsgálta még eddig a faültetvények körül a levegő minőségét” – fűzte hozzá. A tanulmány becslése szerint annyi faültetvényből származó ózon, amennyi az Európai Unió 2020. évi célját kielégítené, körülbelül 1400 idő előtti halált okozhat, 7,1 milliárd dollár költséget okozva, emellett az Unió búza és kukorica termését is károsítaná, 1,5 milliárd dollárral. A tanulmány írói azt javasolják, hogy az új bioüzemanyag-ültetvényeket a szennyezett levegőjű, népes városoktól távol kell elhelyezni, azzal csökkenteni lehet az ózon keletkezését. A tanulmány szerzői még mindig nagyobb kockázatnak tartják a fosszilis tüzelőanyagokat, mely nagyobb és súlyosabb mértékben járul hozzá a légszennyezéshez, mint a bioüzemanyagok. A kutatók azt sugallják, hogy az ózonszennyezést esetleg mérsékelhető lehetne a géntechnológiai révén, és így nem lenne a szennyezés ilyen jelentős hatással a környezetre és az emberi szervezetre. A tanulmányt a Nature Climate Change című tudományos folyóirat közölte.