Globális felmelegedés: 2 helyett 4 Celsius fok

A klímatanácskozás dohai fordulóján már arról beszéltek a szakemberek: 4 Celsius fokos felmelegedés várható, nem 2 Celsius fok, amit az üvegház-csökkentés mérséklésének céljaként tűzött ki a kiotói egyezmény, írja a piacesprofit.hu. Tehát a tervezettnél nagyobb emisszió-visszafogás szükséges, ha meg akarjuk fékezni az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait. A vártnál drasztikusabb felmelegedésről szóló feltételezést egyébként az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének(IPCC) kiszivárgott jelentése is igazolja.

Obama: nyolc mondat

2012 volt a legmelegebb év az Egyesült Államok történetében, s a hőség számos más országban rekordokat döntött. Az aszályból eredő károk 1 %-kal csökkentették az amerikai GDP-t tavaly. A Sandy hurrikán újabb fél 0,5 %-ot nyesett le az össztermékből. A washingtoni beiktatási ünnepségen tartott beszédében Obama elnök a klímapolitika rendezését jelölte meg második mandátuma központi feladataként. „Készek vagyunk válaszolni a klímaváltozás fenyegetésére annak tudatában, hogy ha nem tennénk, azzal gyermekeinket és a jövő generációit árulnánk el”, hangsúlyozta. Beszédében nyolc mondatot szentelt a témának, ami tulajdonképpen több, mint amit választási kampánya egész ideje alatt foglalkozott vele. Novemberben, választási győzelmének estéjén végül mégiscsak emlegetni kezdte a „melegedő bolygó romboló erejét”. Második elnöksége első heteiben Obama világossá tette: készen áll megkerülni a -klímavédelmi törvényt 2010-ben fel nem karoló- kongresszust, hogy a Környezetvédelmi Hatóság (EPA) és saját hatáskörében cselekedjen (úgynevezett executive action útján). Ezt elsősorban a széntüzelésű erőművek légszennyezésére vonatkozó előírások szigorításával tehetik meg. A Natural Resources Defense Council adatai szerint további 25 százalékkal csökkenthető még a régi típusú erőművek légszennyezése. Obama 2008-as hatalomra kerülése óta 10 százalékkal esett vissza az Egyesült Államok emissziója, ez azonban elsősorban a gazdasági válság miatti visszaesésnek tudható be, mintsem tudatos klímapolitikának.

Oroszország csapkodott
A 190 ország részvételével tavaly Dohában tartott klímacsúcson az utolsó pillanatban ugyan sikerült meghosszabbítani a 2012-ig tartó kiotói vállalásokat 2020-ig, de az 1997-ben szövegezett jegyzőkönyv nem vonatkozik Kínára és Indiára, az USA pedig sosem ratifikálta. Ezért a világ légszennyezésének alig 15 százalékát regulázza, állítja a Reuters. India és Kína azt akarja, hogy a gazdag országok agresszívabb emisszió-csökkentéseket eszközöljenek. Többségük 18 százalékos mérséklést vállalt az évtized végére az 1990-es szinthez képest. A tudósok úgy vélik, az egyre valószínűbb 4 Celsius fokos melegedés miatt most már 25-40 százalékátról lenne célszerű beszélni. Az EU-ban zöld aktivisták évek óta az unió 30 százalékos mérséklése mellett kampányolnak.