30 Ft lehet a PET-palackok betétdíja

Az egyszer használatos italcsomagolások után fizetendő betétdíj bevezetését tervezi a hulladékgazdálkodásért felelős Vidékfejlesztési Minisztérium.

Ha a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéssel párhuzamosan vezetik be, az számos ágazati szereplő szerint rontaná a szelektív gyűjtés hatékonyságát, és növelné a költségeket. A magyar lakosság közel kétharmada örülne a betétdíjnak, de végső soron valószínűleg a fogyasztók fizetnének az átalakításért. A hulladékgazdálkodási ágazat szereplőinek nagy része kétkedve fogadta a szaktárca egyelőre nem publikus előterjesztését, miszerint körülbelül 30 forintos betétdíjat vetnének ki minden egyszer használatos italcsomagolásra (PET-palackra, italoskartonra, alumínium dobozra és üvegre). A szakma képviselői erről kedden egyeztettek a RECOMPLEX Egyesülés által szervezett „Betétdíjas konferencián”, amelyen hazai szakemberek mellett az ágazat holland, belga, német és cseh szereplői is részt vettek.

Az Illés Zoltán környezetügyi államtitkár által régóta szorgalmazott betétdíj bevezetéséből 25 milliárd forint plusz bevételre számít a kormány, ugyanakkor több hulladékgazdálkodással foglalkozó szakértő véleménye szerint a rendszer kiépítése rendkívül költséges lenne, egyben csökkentené az éppen kiépülőben lévő, uniós támogatással megvalósuló házhoz menő szelektív gyűjtés hatékonyságát. A betétdíjas rendszer többek között azért kerülne sokba, mert ehhez minden kisboltba (a magyar kereskedelmi egységek kétharmada ebbe a kategóriába tartozik) telepíteni kellene egy informatikai rendszerrel összekapcsolt, internet-hozzáféréssel rendelkező gyűjtőautomatát, ami felismerné az egyedi kóddal ellátott palackokat. Ezenkívül létre kellene hozni egy új számlálóközpontot, ahol osztályoznák a beérkező flakonokat, valamint a gyártóknak havi adminisztrációs és egyszeri regisztrációs díjat is kellene fizetniük. A hatástanulmányt bemutató István Zsolt szerint a rendszer bevezetésével „jelentősen csökkennének a szelektív gyűjtés bevételei”, ezért az ezzel foglalkozó közszolgáltatókat be kellene vonni a szállításba, hogy ne legyen nagy a veszteségük.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.