Erdélyi és felvidéki magyarok összefogásával épült vízierőmű-rendszer az Úz patakon

Egy székelyföldi és egy felvidéki üzletember, valamint az erdélyi református egyház nyugdíjpénztára közös beruházásával épült törpevízierőmű-rendszer a Székelyföld határán az Úz patak völgyében.

A Hargita Népe című napilap hétfői számában közölt beszámoló szerint a hét törpeerőműből álló 7,4 megawatt teljesítményű rendszer felépítése a legnagyobb magántőkével végrehajtott befektetés a Székelyföldön. Az ehhez szükséges 15 millió eurót Lénárd András csíkszeredai üzletember, Világi Oszkár felvidéki üzletember és az Erdélyi Református Egyházkerület nyugdíjpénztára teremtette elő. Az Úz-völgyi vízierőművekbe már beszerelték a turbinákat, jelenleg a villamossági rendszerek szerelése zajlik. A gátak rendszerét a Bukaresti Műszaki Egyetem tervezte. Felépítésükön 300 munkás dolgozott egy éven át. A befektetők reményei szerint májusban kezdődhet az erőmű bejáratása. A rendszer működtetése 15 embernek ad majd munkát.

Emellett az Úz patak Székelyföldön kívüli szakaszán még egy 1,5 megawattos erőmű felépítését tervezik. A Hargita Népe cikke szerint Lénárd András korábban építési vállalkozóként tevékenykedett a térségben, ám az ingatlanpiaci beruházások visszaesése után energetikai beruházásokra szakosodott. Azt ismerte fel, hogy Székelyföld jelentős potenciállal rendelkezik a megújuló energiák előállításában. A vállalkozó felmérte a szintkülönbségre alapozó, a víz esési energiáját kihasználó technológiák telepítésére alkalmas helyeket a hegyi patakokon, és elkezdte a munkát. A református egyház nyugdíjpénztárával társulva a Madarasi Hargita lábánál, a Vargyas-patakon építette fel az első törpe vízierőművét. A 2011 novemberében átadott 1 megawatt teljesítményre képes létesítmény felépítése 2,5 millió euróba került.

Ajánlott tartalom

Piacra dobhatják az éjszaka is működő napelemeket

Ausztrál kutatók olyan technológiát fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi, hogy a napelemek éjszaka is energiát termeljenek a Föld hőkisugárzását hasznosítva.