Az egyszer használatos italcsomagolások után fizetendő betétdíj bevezetését tervezi a hulladékgazdálkodásért felelős Vidékfejlesztési Minisztérium. Ha a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéssel párhuzamosan vezetik be, az számos ágazati szereplő szerint rontaná a szelektív gyűjtés hatékonyságát, és növelné a költségeket.
A magyar lakosság közel kétharmada örülne a betétdíjnak, de végső soron valószínűleg a fogyasztók fizetnének az átalakításért. A hulladékgazdálkodási ágazat szereplőinek nagy része kétkedve fogadta a szaktárca egyelőre nem publikus előterjesztését, miszerint körülbelül 30 forintos betétdíjat vetnének ki minden egyszer használatos italcsomagolásra (PET-palackra, italoskartonra, alumínium dobozra és üvegre). A szakma képviselői erről kedden egyeztettek a RECOMPLEX Egyesülés által szervezett „Betétdíjas konferencián”, amelyen hazai szakemberek mellett az ágazat holland, belga, német és cseh szereplői is részt vettek.
Az Illés Zoltán környezetügyi államtitkár által régóta szorgalmazott betétdíj bevezetéséből 25 milliárd forint plusz bevételre számít a kormány, ugyanakkor több hulladékgazdálkodással foglalkozó szakértő véleménye szerint a rendszer kiépítése rendkívül költséges lenne, egyben csökkentené az éppen kiépülőben lévő, uniós támogatással megvalósuló házhoz menő szelektív gyűjtés hatékonyságát.
A betétdíjas rendszer többek között azért kerülne sokba, mert ehhez minden kisboltba (a magyar kereskedelmi egységek kétharmada ebbe a kategóriába tartozik) telepíteni kellene egy informatikai rendszerrel összekapcsolt, internet-hozzáféréssel rendelkező gyűjtőautomatát, ami felismerné az egyedi kóddal ellátott palackokat. Ezenkívül létre kellene hozni egy új számlálóközpontot, ahol osztályoznák a beérkező flakonokat, valamint a gyártóknak havi adminisztrációs és egyszeri regisztrációs díjat is kellene fizetniük. A hatástanulmányt bemutató István Zsolt szerint a rendszer bevezetésével „jelentősen csökkennének a szelektív gyűjtés bevételei”, ezért az ezzel foglalkozó közszolgáltatókat be kellene vonni a szállításba, hogy ne legyen nagy a veszteségük.
Úri huncutság
A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Nonprofit Közhasznú Kft. által az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) felkérésére készített hatástanulmánya azzal is számol, hogy a kiskereskedőket kompenzálni kell majd az őket érő veszteségért, ennek a pontos részletei azonban egyelőre nem ismertek. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a betétdíjas visszagyűjtés bevezetése a kisboltok esetében lehetetlen, már csak azért is, mert a 200 négyzetméternél kisebb alapterületű üzletekben a szükséges berendezések egyszerűen nem férnének el. Az önmagát környezettudatosként meghatározó Vámos szerint ugyanakkor „a környezetvédelem úri huncutság”, aminek az árát „végső soron mindig a vásárlók fizetik meg”.
A teljes cikk itt olvasható.