Mivel Magyarország tett az Unionak egy olyan ígéretet, hogy 2020-ra jelentősen csökkenti az energiafogyasztást, illetve szorgalmazza az alternatív, megújuló energia használatát, (és most szándékosan nem beszélek százalékokról).
Az is benne van az ígéret csomagban, hogy 2020-tól csak olyan családi házak illetve középületek építhetőek, melyek energiafogyasztás szempontjából a passzív kategóriába lesznek sorolhatóak, írja az ebrand.hu.
Milyen építkezési anyagokra van szükség aktív ház esetén?
Mindenekelőtt fontos a napenergiát kihasználni. Tehát a tetőszerkezet napkollektoros legyen. Ezen kívül fontos a külső és belső szigetelés. A megtermelt energiát vissza lehet fordítani éjszakai energiává, így az aktív ház passzívházzá „alakul”. Ehhez olyan csőrendszerre van szükség, mely nemcsak a mennyezetben, hanem a padló alatt is fut.
A passzívház megtervezéséhez illetve megépítéséhez teljes szemléletváltásra van szükség. Nemcsak az tervező mérnők szempontjából, hanem a kivitelezést végző építészmérnök szempontjából is. Mert fontos szerepet kapnak az energetikai és épületfizikai szempontok is.
Persze ennek meg van az ára is, hiszen eltér a klasszikus háztól, körülbelül 20 százalék az árkülönbség. De a hosszú távú befektetésre kell gondolni. Ha mindenáron építkezni akarunk, akkor már olyat építsünk, amely valóban megéri, illetve visszatermeli a bele fektetett pénzt. Ha klasszikus családi házban gondolkodik, néhány év múlva újra bele kell fektetnie egy bizonyos összeget, mert energiaveszteségei lesznek. Akkor jobb, ha már az alapoktól egy új típusban, stílusban gondolkodik.
Igaz, hogy Magyarországon még nem annyira elterjedt ez az új nézőpont, de mindenkinek haladnia kell a korral.
Építkezés előtt áll? Nézze meg az aktív házat Budapesten, a Műszaki Egyetem főépületének udvarán, merítsen belőle ötletet családi fészkéhez. Az aktív ház többletenergiát termel. Ha arra gondolunk, hogy jelen pillanatban mekkora összegeket fizetünk az energiáért, akkor bizonyosnak tekinthetjük, hogy a passzív illetve az aktív ház a jövő háza.