Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A Solanova-hu Klaszter keretein belül felújított mintaházak tapasztalatai egy nagy nemzeti épületenergetikai program szakmai megalapozását szolgálják.
Egy ilyen program elindítására minden korábbinál nagyobb esély van az EU új, 2014-től induló költségvetési ciklusában. Dr. Kontra Jenő, a BME épületenergetikai tanszékének vezetője nyilatkozott lapunknak.
– A panelépületek felújítását illetően az egyik legfontosabb kérdés: egyáltalán megéri-e? Érdemes-e ezeknek a leértékelt ingatlanoknak a felújítására viszonylag sok pénzt költeni?
– Ez jogos felvetés; számításaink szerint egy átlagos kétszobás panellakásra 3-4 millió forintnyi költség jut, ha az épületet A, vagy A+ kategóriás szintre szeretnénk felhozni. Ha figyelembe vesszük, hogy vidéki lakótelepeken egy ilyen lakás piaci értéke 5-6 millió forint körül van, akkor tényleg kérdés, hogy megéri-e. De máshonnan is érdemes megközelítenünk a problémát: a hazai épületállomány energetikai felújításával nagyon jelentősen vissza lehetne fogni a földgázfelhasználást, azaz mérsékelni lehetne a gázimportot. Mint tudjuk, a gázt túlnyomórészt Oroszországból szerezzük be, idén januári adatok szerint köbméterenként 95 forintért. Összehasonlításképpen: osztrák forrásból 74, holland forrásból 75 forintért tudjuk megvenni ugyanezt a gázt.
– A hazai panellakások nagy része távfűtésre van kapcsolva. Ezeknek az energiaköltségei is ilyen közvetlenül függnek a gáz árától?
– A távhő is alapvetően földgáz alapú Magyarországon, tehát szoros az összefüggés. Ezért van az is, hogy a távhő nálunk nem versenyképes: a fogyasztóknak el kell tartaniuk egy nagyvállalat működését is, ami nyilván többletköltség ahhoz képest, hogy a saját maguk által vásárolt gázt a saját maguk által üzemeltetett kazánban használják fel. A megoldás például a kapcsolt energiatermelés lehet, azaz a hőt és villamos energiát is előállító berendezések alkalmazása. Győrben van erre jó példa, ahol a távhőszolgáltató gázmotorja áramot is termel, amit eladnak az elektromos műveknek, és így a fűtést olcsóbban tudja adni a fogyasztóknak. Ugyancsak nagy perspektíva van a termálvizes távfűtésben. Ahol legalább 60 fokos termálvíz áll rendelkezésre – és sok ilyen település van Magyarországon –, ott már reális lehetőség, hogy részben vagy egészben így oldják meg a távfűtést. Ez újabb lehetőség a földgázimportunk csökkentésére.
– Térjünk vissza a panelépületek felújítására: valójában mekkora az az energiamegtakarítás, amit el lehet érni?
– A jelenleg a fűtési idényre jellemző lakásonkénti 6-7 kW-os maximális fűtési teljesítményt le lehet vinni akár 1-2 kW-ra is! Ilyen szinten felújított lakásokhoz egyébként akár 50 fokos termálvíz is alkalmas, tehát gyakorlatilag „langyos vízzel” ki lehet fűteni ezeket. Szentesen vannak erre jó példák. Egyébként nemcsak a panel lakótelepekre vonatkozik mindez, hanem a falufűtés technológiájában is figyelembe kell vennünk ezeket a szempontokat. Ugyancsak nagyon fontos, hogy a középületek energiaellátását vizsgáljuk. Ma szinte mindegyiket gázzal fűtjük, és jellemzően nagyon pazarló módon. Tipikus példa, hogy az iskolákban esetleg megoldják a nyílászárók cseréjét, esetleg jobb hatásfokú kazánt is üzembe állítanak, de mivel a tantermekben rossz a levegő, sokszor, vagy éppen állandóan szellőztetnek. A mesterséges hővisszanyerős szellőztetés megoldása nélkül legfeljebb félmegoldás az energetikai beruházás. A pazarlás plusz fogyasztást, plusz gázimportot jelent, ami a közintézmények esetében az állami és önkormányzati költségvetéseket terheli.
A teljes cikk itt olvasható.
