Magyarországnak komoly potenciálja van a megújuló energiában, a jelenlegi szabályozási és támogatási környezet miatt azonban a befektetők a szomszédos országok mellett döntenek, ha régiós beruházásban gondolkodnak.
Az itthoni megújuló energetika egyik legnagyobb problémája, hogy nincs komparatív előnye más energiatermelési módokkal szemben – fogalmazott Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója a Napi Gazdaság szakmai konferenciáján, aki szerint ennek ellenére vannak olyan területek, amelyeket mérsékelt támogatással be lehetne illeszteni az energiamixbe. A megújulók térnyerését azonban a magyar gazdaság növekedési forrásainak hiánya, illetve az Európában példátlanul alacsony beruházási ráta gátolja, a tőkebeáramlás negatívvá vált az elmúlt években – tette hozzá Hegedűs.
Ez a patthelyzet azonban nemcsak az itthoni energetika problémája, a szakértők szerint a 2020-ra kitűzött (14,6 százalékos) magyar mellett az uniós célok teljesítése is egyre távolabb kerül. A biomassza-potenciálra ugyanakkor érdemes feldolgozóipari kapacitásokat telepíteni, 2008 óta az északi féltekén épült két bioetanol-üzemből például az egyik Magyarországon épült – tette hozzá Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke. A bioüzemanyagok gyártásában véleménye szerint érdemes itthon is gondolkodni, de csak ha megfelelő exportpiacok állnak rendelkezésre. Héjj szerint a megújuló energia a közlekedésben versenyképesebb lehet, mint más területeken, a szabályozás azonban nem segíti elő a fejlődést.
Az építőiparban is tovább csökken a befektetői kedv, a külföldi tőke beáramlása, ami az energiahatékonysági fejlesztések iránti igényben is megmutatkozik – hangsúlyozta Pintyőke Marcell, a KÉSZ Holding Zrt. marketing- és kommunikációs igazgatója. A szabályozás gyakori változása miatt a beruházók labilisnak érzik a helyzetet, miközben Ausztriában vagy Németországban tudnak és akarnak is többet fizetni a hatékony megoldásokért.
A teljes cikk itt olvasható.