Mindannyiunkat arra tanítottak gyerekkorunkban: hasznosítsuk újra a papírt, hogy minél kevesebb fát kelljen kivágni. A környezetvédők mozgalmát valóban az erdők védelme hívta életre.
De mára, a klímaváltozás elleni küzdelem, illetve a Föld megóvásának jegyében a környezetvédők széleskörű kampányt folytatnak a fák kivágása és elégetése érdekében, hogy azzal csökkentsék a fosszilis üzemanyagok használatát. A legtöbb embernek a napkollektorok és a szélturbinák jutnak eszébe a megújuló energiaforrások hallatán, pedig a 2010-es adatok szerint azoknak csupán kis részét, globális szinten kevesebb mint 7 százalékát alkotja a nap- és a szélenergia. A vízenergia ehhez képest jóval nagyobb arányt, 17 százalékot tesz ki. A legfontosabb megújuló energiaforrásoknak azonban kétség kívül a biomassza számít – a természet legrégebbi üzemanyaga ma a megújuló energiaforrások 76 százalékát, és az összes energiaforrás 10 százalékát adja. Ennek 60 százaléka fa, illetve trágya, amit az a közel 3 milliárd ember hasznosít, aki nem fér hozzá a modern energiahordozókhoz. A nyugati világ a biomassza-készlet másik 40 százalékát fűtési célból hasznosítja, és a jövőben egyre nagyobb mértékben használja majd arra, hogy áramot állítson elő. Ez ésszerű elgondolás, miután a nap- és szélenergia jellegéből adódóan ezekre nem lehet megbízhatóan számítani: felhős vagy szélcsendes napokon továbbra is szükségünk van a villamos energiára.
A biomassza reneszánszát éljük, mivel azt az emisszió szempontjából semleges hatásúnak tartják. Az elterjedt nézet szerint egy fa elégetésekor csak az széndioxid-mennyiség szennyezi a légkört, amennyit a fa élete során már hatástalanított, vagyis a klímára gyakorolt hatását zérónak tekinthetjük. Egyre többen kérdőjelezik meg azonban ezt a vélekedést, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) tudományos kérdésekkel foglalkozó szakbizottsága egyenesen „súlyos számítási tévedéseken” alapuló „hibás feltételezésről” beszél, miután – szól az érvelés – ha egy erdőt kivágnak, hosszú időbe telik, míg ismét egy olyan erdő nő fel, amely képes lesz nagy mennyiségű szén-dioxid megkötésére. A klímára gyakorolt hatás az emisszió növekedését okozhatja, ha az erdők helyén bioüzemanyagok előállítását célzó energiaültetvényeket létesítenek.
A teljes cikk itt olvasható.