A világ legnépesebb metropoliszai közé tartozó Mexikóvárosnak a bűnözés és az egyre rosszabb közbiztonság mellett a rossz minőségű és nem környezetbarát, több mint 4 millió autó okozta légszennyezéssel is fel kell vennie a napi küzdelmet.
Ironikusan fogalmazhatnánk úgy is, hogy ha valaki nem kerül egy eltévedt golyó célkeresztjébe, hosszú távon még mindig összeszedhet valamilyen halálos betegséget az egészségügyi határértéket meghaladó ózonszint következtében. Egy olyan országban, ahol évente 14 ezer ember hal meg a légszennyezéssel összefüggésbe hozható betegségben – és amely számadatot csak Brazília “múlja felül” -, Mexikóváros vezetése 15 napon belül háromszor hirdetett szmogriadót a magas ózonkoncentráció miatt. A főváros szennyezettségi mutatói miatt kormányzati szinten drasztikus lépések meghozatalát határozták el. Többek között a városon áthaladó forgalom visszaszorítása érdekében korlátozzák a személygépkocsi-használatot. Emellett Mexikóváros kormánya megnöveli a parkolóórák számát, meghatározzák a megengedett várakozási időt, növelik a súlyadót, valamint sebességkorlátozásokat vezetnek be bizonyos frekventáltabb városrészekben, ahogy például Londonban is tették. A városi környezetvédelemért felelős vezető hozzátette, ezzel párhuzamosan a tömegközlekedést is fejleszteni kívánják, hogy hatékonyabb és vonzóbb legyen az emberek szemében.
Jelen pillanatban is tanulmányozzák azokat az alternatív megoldásokat, amelyeket Mario Molina, Nobel-díjas kémikus nevével fémjelzett központ állított össze.
A tömegközlekedés fejlesztése, úgy mint a buszok és a kerékpár-használat népszerűsítése tűnik eddig az egyetlen olyan programnak, amellyel az 1990-es években kezdődött szennyezés hatásait enyhíthetik.
A teljes cikk itt olvasható.