Mi történik, ha vegyítjük a holland fenntartható építkezést az olcsó afrikai nyersanyagokkal? A választ erre két holland építész adta meg: a két évvel ezelőtt elhunyt Joop van Stigt, és fia, Jurriaan, aki munkáját befejezte Maliban, a dogon törzs által lakott Balaguina faluban.
A két szakember, alkalmazkodva a hely nyersanyagszegénységével egy olyan épületet hozott létre, amely tökéletesen integrálódik a környezetéhez. A terv keverte a passzív építészet modern követelményeit a hagyományos építési technikával, a vályogtéglák alkalmazásával. Az építkezés egyben oktató műhely is volt, ahol a helybelieket tanították vályogtéglát készíteni és falakat felhúzni. A falakat, a tetőt, a padlót kizárólag vízzel préselt, egyenként 8,5 kg-os vályogtéglákból építették, amelyek 15 N/mm2-es nyomást bírnak ki, írja az energiacentrum.com.
A vályogtéglákba 3-4%-nyi cementet kevertek, hogy vízhatlanná tegyék az épület szerkezetét, mivel a faanyagot eleve kizárták, tekintettel arra, hogy kevés a fa a térségben. És mivel arrafelé a hőmérséklet könnyen eléri a 40 oC fokot, az iskolát úgy tervezték meg, hogy maximalizálják a légáramlást és a természetes szellőzést a ház felső részébe beépített ereszcsatornák révén. Így biztosították az elviselhető belső hőmérsékletet.
Ugyanezeken az elveken alapultak azok a házak, amelyeket az iskola mellett a tanároknak építettek fel, hogy minél többen költözzenek a dogonok földjére.