Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A hangzatos tervek ellenére sem sikerült csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást 2012-ben, az emisszió kétharmadát adó energetikai szektor minden eddiginél több üvegházgázt bocsátott ki a légkörbe.
Pedig a klímaváltozás hatásait egyre inkább a bőrünkön érezzük, alig néhány napos esőzés okozta a Dunán levonuló történelmi méretű árvizet. Csökkenteni kellene, de mégsem jön össze: a világ szén-dioxid kibocsátása egyre csak növekszik, annak ellenére, hogy szaporodnak az intő jelek, a globális felmelegedés okozta klímaváltozás óriási problémákat okozhat világszerte. A légköri szén-dioxid mennyisége 2012-ben már meghaladta a 400 ppm-es értéket, azaz a Föld légkörében hozzávetőlegesen 800 ezer éve nem volt ilyen sok üvegházhatású gáz. Idén újra „sikerült” átlépnünk ezt a határvonalat. Ez a jelek szerint nem izgatja a világ energetikai cégeit, legalábbis a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint, a szektor kibocsátása ugyanis tavaly minden eddigi rekordot meghaladt: elérte a 31,6 Gigatonnát. (Összehasonlításképpen Magyarország teljes emissziója ennek kevesebb, mint egy százaléka.)
Az IEA hétfőn közzétett jelentése szerint ha nem következik be változás – azaz az átállás az alacsony kibocsátású technológiákra – az energetikai szektorban, akkor tarthatatlan az a kiotói protokollban is megfogalmazott cél – hogy a világ globális átlaghőmérséklete 2100-ig „csak” 2 Celsius fokkal emelkedjen. „A jelenlegi folyamatok inkább ennek a dupláját, egy 4 Celsius fokos emelkedést valószínűsítenek” – mondta Fatih Birah az IEA vezető közgazdásza. Kutatók szerint a globális felmelegedés okozta klímaváltozás hatásai még a 2 Celsius fokos emelkedés esetén is nehezen kezelhetők, de egy 4 Celsius fokos emelkedés olyan hatásokkal járhat az emberi civilizációra és a Föld ökoszisztémájára, amik mellett a legborúsabb előrejelzések is utópiának tűnnek.
Vannak jó jelek
Nem reménytelen azonban a helyzet: a legnagyobb szennyezők, az Egyesült Államok és Kína valamennyire visszafogta kibocsátását. A palagáz-forradalom az Egyesült Államokban a gázárak drasztikus zuhanását hozta, így egyre többen állnak át az alacsonyabb kibocsátású földgáz használatára. Ennek következtében az USA kibocsátása tavaly a kilencvenes évek közepén mért értékre esett vissza.
Kína ugyan nem csökkentette kibocsátását, de legalább lassabban nőtt az emissziója, mint az várható volt. Ennek oka elsősorban a levegőtisztaságra vonatkozó szigorú szabályozás bevezetése. Mivel a kínai nagyvárosokban ősszel és télen tarthatatlanná vált a helyzet a szmog miatt, a kormányzat hatékony lépéseket hozott az elsősorban széntüzelésű erőművek, valamint a nagy szennyező iparágak működésének felfüggesztésére, vagy bezárására.
Riasztó viszont a helyzet Európában: a szén árának esése miatt jelentősen nőtt a legszennyezőbb fosszilis tüzelőanyag felhasználása. Németországban a nukleáris erőművek leállítása miatt a kieső kapacitásokat szénerőművekkel pótolták, Berlin így nemhogy csökkentette volna kibocsátását, éppen növelte éves szinten 2,2 százalékkal. Még nagyobbat nőtt a brit kibocsátás, London 4,5 százalékkal növelte kibocsátását. öröm az ürömben, hogy a gazdasági válság miatt bekövetkezett recesszió miatt az egész Európára vetített kibocsátás 1,4 százalékkal csökkent. Ennél jelentősebben estek vissza viszont a megújuló erőforrásokra, illetve az energiahatékonysági intézkedésekre fordított beruházások is.
Még mindig van esély
Az IEA jelentése szerint még mindig van esély arra, hogy a 2 Celsius fokos hőmérséklet emelkedés elérhető legyen, de ehhez a világ ipari nagyhatalmainak mind együtt kellene működnie. Korlátozni kellene az új szénerőművek építését, a legrégebbieket le kellene állítani. Önmagában az 8-10 százalékkal fogná vissza a kibocsátást, ha a nagy gáz- és olajkitermelők nem égetnék el a kitermelés során kiszabaduló metánt. 10-12 százalékkal csökkenne az emisszió, ha a világ kormányai felhagynának az energiaforrások lakossági és ipari fogyasztói számára fizetett szubvenciókkal.
A teljes cikk itt olvasható.