Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Szaporodó emberi és társadalmi konfliktusokat vetít előre a klímaváltozás következményeként egy most megjelent és máris nagy vitát kiváltó tanulmány.
Eszerint az emelkedő hőmérséklet fokozza a fegyveres összecsapások és az erőszakos bűncselekmények gyakoriságát. Ellenzői szerint a készítők összekeverték az időjárást az éghajlat-változással, írja a klimablog.hu.
Aki már állt órákig óriási dugóban kánikulában, az tudja, hogy a nagy melegben bizony ingerlékenyebbek vagyunk. A hőhullámos napok száma a jövőben várhatóan tovább nő majd a globális felmelegedés okozta klímaváltozás egyik kellemetlen következményeként. Emellett a klímaváltozás és a túlnépesedés miatt szűkösebbé válnak az elérhető erőforrások (energia, élelmiszer, ivóvíz) amely sok kutató véleménye szerint természetszerűen vezet a fegyveres konfliktusok számának emelkedéséhez. Ebből a szempontból meglepő, milyen heves ellenállásba ütközött a Solomon Hsiang vezette kutatócsoport tanulmánya.
Ingerlékenyebbek vagyunk
A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói szerint hatvan, különböző szakterületekről származó jelentést értékeltek ki, eredményeik szerint, ha napi átlaghőmérséklet a sokévi átlagnál jelentősen magasabb, akkor az egyes emberek közötti agresszió esélye négy, a csoportok, vagy népek közötti konfliktus esélye 14 százalékkal magasabb. A kutatók az Egyesült Államokban tapasztalt hőhullámra hivatkozva kijelentették: elég, ha a hőmérséklet három fokkal magasabb napi átlagban a megszokottnál, hogy a jelenség életbe lépjen. A statisztikai számításokból előrevetítették, hogy a globális felmelegedéssel emelkedő hőmérséklet a világ egyes régióiban (az egyéb hatásokkal számolva) ötven százalékkal is megemelheti a konfliktusok veszélyét.
A kutatók szerint a jelenség már most is globálisan kimutatható az adatokból: példaként hozzák fel, hogy Ausztráliában és Indiában gyakoribb a családon belüli erőszak, az Egyesült Államokban a hőhullámok idején több a testi sértés és a gyilkosság, vagy a holland rendőrség erőszakosabban lép fel tüntetőkkel szemben.
Összekeverték az időjárást a klímaváltozással?
Ugyan a tanulmány az első igazán átfogó adatgyűjtésen alapszik, amelyet a témában készítettek, ám bírálói szerint a készítők igencsak megkérdőjelezhető statisztikai módszerekkel dolgoztak. A neves Science magazinban megjelent kutatási eredmények például tizenegy olyan tanulmányból, amelyek adataikat nem támasztják alá, nyolcat egyszerűen nem vettek figyelembe. A statisztika mellett azonban Richard Tol, a Sussex-i Egyetem gazdaságkutatója szerint a készítők összekeverték az időjárást az éghajlatváltozással. „Nagy melegben az emberek tényleg agresszívabbak, azonban ez az időjárástól függ, nem a klímától.
Az általuk leírt jelenség a kánikulai napokon kimutatható, a hőhullámok azonban napi, vagy heti jelenségek, míg az éghajlatváltozás évtizedeken keresztül fejti ki hatását” – hangsúlyozta a szakember. Marshall Burke, a Science magazin egyik szerzője szerint azonban a kutatók nem estek bele ebbe a hibába. „A hőhullámos napok száma a klímaváltozással párhuzamosan emelkedik, így az agresszió növekedése is valós veszélyt jelent” – hangsúlyozta.
Pedig több lesz a forró nap
Mint azt korábban a Piac&Profit is megírta, több párhuzamos kutatás is megerősíti, hogy a kánikulai napok száma jelentősen nőni fog az elkövetkező évtizedekben. A “Proceedings of the National Academy of Sciences” szaklapban megjelent tanulmány szerint ugyanis az időjárási anomáliák gyakorisága bizonyíthatóan összefügg az ember okozta klímaváltozással. A Columbiai Egyetem kutatói összevetették az 1951-1980 illetve az 1980-2011 közötti időszak időjárási adatait és a végeredmény szerint a globális hőmérséklet-emelkedéssel párhuzamosan nőtt az időjárási extremitások száma is. A James Hansen vezette kutatócsoport szerint az elkövetkező években-évtizedekben a klímaváltozás velejárójaként fel kell készülnünk a szokatlanul hosszú, forró nyári időszakokra az északi féltekén.
Hasonló eredményeket tettek közzé a Potsdam-i Klímakutatási Intézet (PIK) munkatársai is a „Nature Climate Change” szaklapban: eszerint ugyan nem zárható ki, hogy a globális felmelegedés részben természetes okok miatt történik, azt azonban a számításaik alapján egyértelműen bizonyítottnak látják, hogy az időjárási anomáliákat a hőmérséklet emelkedés okozza. A további hőmérséklet emelkedéssel pedig a forró nyarak is gyakoribbak lesznek. „Olyan ez, mint cinkelt kockával játszani” – mondta Dim Coumou a PIK munkatársa a Der Spiegel napilapnak. „Elvileg harminc százalékos gyakorisággal kellene az átlagosnál forróbbnak, vagy hidegebbnek lennie a nyárnak, ezzel szemben a forró időszakok gyakorisága az utóbbi évtizedekben eléri, vagy meghaladja az ötven százalékot.” (Mint azt korábban közöltük, magyar kutatók is úgy vélik, a hazai nyarak jellege mindinkább a mediterrán térségben tapasztalható időjárásra emlékeztet majd, hosszú, forró időszakokkal.)
Vízháborúk évszázada?
Az éghajlatváltozás egyik legdrámaibb hatása az időjárási szélsőségek, az aszályok és árvizek miatt fellépő ivóvízhiány. A világ számos területén súlyos gondot jelent az édesvízkészletek csökkenése, társadalmi feszültségeket kelt, és népvándorláshoz vezet, ami szűkebb régiónkra is kihathat. A vízkérdés nem ismer határokat – írta korábban a Piac&Profit. Sok szó esik a föld fontosságáról, de a víz az, ami nélkül nincs termőföld. Öntözésre megy el a globális vízkészlet 70-80 százaléka. A globális felmelegedés elérte a magaslatok gleccsereit és rajtuk keresztül a folyók eredetét; elnyújtja a száraz időszakokat, ami megsemmisítő hatással van a földek termésére. A Föld legnagyobb folyói közül minden tizedik időszakosan kiapad, és nem éri el óceántorkolatát – Tigris, Eufrátesz, Jordán, Colorado -, vizük az élelmiszerboltok polcain köt ki gyümölcs, zöldség, hús formájában. Globálisan elegendő édesvizünk van, de az ellátottság és a népsűrűség nem egyenletes: Kína és India bolygónk lakosságának harmadát adja, de a vízkészletnek csak a 10 százalékával rendelkezik. A vízért folyó küzdelem túlnőhet az olajért folyó versenyen. A vízhez való hozzáférés egyre inkább hatalmi eszköz lesz.