Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az állam kilónként egy forintos áron vásárolná meg a bontási törmelékeket, amelyeket később 30 százalékos arányban új utak alapozásánál használnának fel. Az újrahasznosítás elvileg plusz bevételt hozna a költségvetésnek, a hat forintos eladási ár a VM számításai szerint bőségesen fedezné a rendszer kiépítésének költségeit.
Minden egyes kiló építési bontási törmelék után egy forintot fizetne a gyűjtőnek, majd a hulladékot feldolgozva hat forintért adná tovább az útépítő cégeknek a magyar állam – ismertette a tárca előzetes terveit Illés Zoltán környezetvédelemért felelős államtitkár a TeSzedd! program szerdai sajtótájékoztatóján.
A becslések szerint évi 18 millió tonnát kitevő bontási törmelékek felvásárlására 6 milliárd forintot fordítana az állam – vagyis a teljes becsült mennyiség egyharmadát, 6 millió tonnát tudna újrahasznosítani. Ez a kezdeti célkitűzés azonban még jócskán elmarad az EU 2020-as újrahasznosítási céljaitól, eddigre ugyanis a nem veszélyes építési-bontási törmelékek 70 százalékát kellene újrahasznosítanunk.
A bontási hulladékok felvásárlásával csökkenthető lenne azok illegális lerakása, ugyanakkor a gyűjtésből és a feldolgozásból az államnak újabb költségei keletkeznének. A terv az, hogy az útépítéseknél kötelezővé tennék a bontási törmelékből készített, meghatározott szemcseméretű újrahasznosított anyag legalább harminc százalékos arányú beépítését a kavicságyba. Az állam ugyan az uniós versenyjogi szabályok értelmében nem kötelezhetné arra az útépítő cégeket, hogy az anyagot kizárólag Magyarországról szerezhessék be, de a kilónkénti 6 forintos árral azt szeretné elérni, hogy a cégeknek a szállítási költségeket is belekalkulálva ne érje meg Szlovákiából vagy más szomszédos országból beszállítani az alapanyagot.
Illés Zoltán szerint a rendszer – a 2014-es országgyűlési választások utánra tervezett – bevezetése „az első évben megtérülne”, jelenlegi számítások szerint hat milliárd forint kiadásra harminchat milliárd forint bevételt hozna a költségvetésnek. A képletbe azonban még be kell számítani a rendszer kiépítésének és a törmelék feldolgozásának költségeit, amelyeket Illés Zoltán az Index kérdésére 10-12 milliárd forintra becsült. Így tehát, ha érvényesül a Vidékfejlesztési Minisztérium forgatókönyve, akkor 18-20 milliárd forint folyhat be az államkasszába.
A rendszer elindításához minimálisan szükséges mintegy 6 milliárd forint előteremtésére két terv van: vagy a már rendelkezésre álló költségvetési forrásokból, vagy a termékdíjköteles termékek körének kiszélesítéséből fedeznék – ez utóbbitól az idénre tervezett 60 milliárdos bevétel megduplázódását várja az államtitkár a 2014-es költségvetési évben. A tervek szerint a termékdíjat a korábbinál több műanyagfélére, olajtípusra (például étolajra), a műszaki gumifélékre (futószalagok, hevederek) terjesztenék ki, valamint a korábbi termékdíjakat is emelnék.
Idén is lesz TeSzedd!
Az idén szeptember 14-én szervezik meg harmadik alkalommal az országos TeSzedd! szemétszedési akciót, amelyre már úgyis 33 ezren jelentkeztek, hogy a regisztrációs kampányt hivatalosan csak ma nyitották meg.
A TeSzedd! elsősorban az illegálisan lerakott kommunális hulladék összegyűjtésére szolgál, ha a szervezők és az önkéntesek bontási törmeléket, vagy veszélyes hulladékot találnak a helyszínen, akkor az jelentik az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség felé, aki kötelezi a terület tulajdonosát a szemét/hulladék elszállítására.
A tavalyi akcióban körülbelül 150 ezer önkéntes vett részt, 700 településről (a 3154-ből), 1500 helyszínen, idén szeretnék növelni a résztvevők számát, de nem ez a legfontosabb, hiszen ez „nem verseny” – fogalmazott Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ügyvezetője. Vámosi szerint „ez egy kis csata, de nem itt fogjuk megnyerni a háborút, előbb a fejekben kell rendet rakni”, a tudatformálás továbbra is fontos. Az ügyvezető elmondása szerint tavalyi közvéleménykutatásaikból az derült ki, hogy habár nem szelektíven gyűjteni a hulladékot már egyértelműen kínos (10-ből 7-en azt mondják, hogy csinálják), a lakosság nagyobbik része szépíti saját magatartását, hiszen valójában csak tízből ketten gyűjtenek szelektíven.
A teljes cikk itt olvasható.