Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Már kezd alakot ölteni a világ első olyan fúziós erőműve, amely több energiát termel majd, mint amennyit fogyaszt. A Franciaországban épülő ITER lesz az első nagy lépés azon az úton, amely 2050-től új alapokra helyezheti az áramtermelést, és az emberiség lassan elfelejtheti az üvegházhatást és az atomhulladékot.
Az emberiség nagyobb része az elmúlt száz évben megszokta, hogy egyszerűen és nagy mennyiségben rendelkezésre áll az elektromos áram. A légkört szennyező fosszilis üzemanyagok vagy a hosszú távú tárolási problémákkal járó, maghasadáson alapuló nukleáris energia helyett a kutatók az 1950-es évek óta keresnek környezetbarát megoldást az elektromos energia előállítására. A csillagok, például a Nap energiatermelési folyamata, az úgynevezett atommagfúzió jó megoldásnak tűnhet, a fejlesztés azonban nagyon lassan halad. A fúziós energiával foglalkozó kutatók közt ezért állandó viccé vált, hogy bármely adott időpontban azt mondhatjuk: majd harminc év múlva készül el az első valóban energiát termelő fúziós erőmű. “Ez jól jellemzi a nehézségeket, azonban az is igaz, hogy eddig eltelt majdnem kétszer harminc évben óriásit halad előre ez a terület” – mondta Szabolics Tamás, a Magfuzio.hu ismeretterjesztő oldal gazdája, aki szoftverfejlesztő mérnökként dolgozik a Wigner Fizikai Kutatóközpontban.
Tízszer magasabb hőmérséklet kell, mint a Nap belsejében
A fúziós erőművekben teljesen más módon termelődik majd az energia, mint a jelenleg üzemelő atomerőművekben. Az atomerőmű az atommagok széthasítására (az úgynevezett fisszióra) épül, vagyis nagy tömegszámú elemekből kisebbek keletkeznek. Ennek során energia szabadul fel, továbbá hasadási termékek, illetve azok bomlástermékei keletkeznek, amelyeknek biztonságos elhelyezéséről gondoskodnunk kell. Az erre szolgáló atomtemetők olyan időkapszulaként működnek, amelyekre minden elképzelhető módon ki kell írni, hogy: Kedves utódom, itt ne áss! Az atommagfúzió során viszont kis tömegszámú atomokat egyesítenek hatalmas hőmérsékleten és/vagy nyomáson. Az egyesülés, azaz fúzió során energia szabadul fel. Míg az atommaghasadás esetében a láncreakció szabályozása és leállítása a nagy feladat, addig a fúzió esetén a reakció megfelelő körülményeinek megteremtése a probléma. A fúzióhoz ugyanis olyan közel kell egymáshoz kényszeríteni az atommagokat, hogy az azonos töltésű részecskék közt fellépő elektrosztatikus taszítás, az úgynevezett Coulomb-kölcsönhatás helyett az atommag belsejében érvényesülő erős kölcsönhatás, az Univerzum négy alapvető kölcsönhatásának egyike lépjen életbe.
A teljes cikk itt olvasható.
