Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Különösen sok káros nitrogén-oxid és ózon keletkezik a Csendes-óceán felett repülő járatok miatt, ami azért különösen rossz, mert itt a legtisztább a levegő.
A legnagyobb kárt az Egyesült Államokból, valamint az Ausztrália és Új-Zéland között közlekedő gépek okozzák a Csendes-óceán légterében. Az általuk használt tíz légi folyosóban keletkezik a legtöbb ózon, többek között azért, mert a gépek nagyok, és igen hosszan repülnek – állapították meg aMassachusettsi Műszaki Intézet (MIT) kutatói. Tanulmányuk az Environmental Research Letters szakfolyóiratban jelent meg. Hol képződik a legtöbb új ózon a világ körülbelül 83 ezer légi folyosóján? Az amerikai kutatók a légkör vegyi összetételét modellező szoftverrel, a Geos-Chemmel állapították meg, hogy a repülés a Salamon-szigetektől mintegy ezer kilométerre fekvő csendes-óceáni területet érinti a legérzékenyebben.
A régió fölött egy év alatt átlagosan körülbelül 15 kilogramm ózon keletkezik egy kilogramm, a repülőgépmotorokból kibocsátott nitrogén-oxid miatt. Egyetlen Sydney-Mumbai járat miatt 25 300 kilogramm ózon képződik.
A Csendes-óceán fölött nagyobb ózontöbblet képződik, mint más légi folyosók körül. A repülők kibocsátotta nitrogén-oxidra a csendes-óceáni vidék légtere ötször olyan érzékenyen reagál, mint Európáé, és 3,7-szer erősebben, mint Észak-Amerikáé.
“Adataink szerint Földünk légkörének legtisztább zónái reagálnak a legdrámaibb módon a repülési emisszióra” – írta Steven Barrett, a kutatás vezetője. A légi forgalom atmoszférát alakító hatásairól sok tanulmány született már, ez volt azonban az első, mely a légi folyosókat egyenként elemezte – írják a szerzők.
A légi közlekedés kilenc-tizenkét kilométer magasságban bocsátja ki a gázokat, és a szennyezés itt nagyobb hatást gyakorol az ózonrétegre és az éghajlatra, mint a talaj közelében. Az ózon bomlékony, üvegházhatású gáz, képződése és lebomlása erősen függ a légkör kémiai összetételétől. A légkör alsóbb rétegeiben elsősorban a nitrogén-oxidok bomlásakor keletkezik.
A szakemberek elképzelhetőnek tartják, hogy az éghajlat védelmében a járatok a kibocsátott gázokra kevésbé érzékeny területek fölött, kerülő úton járjanak a jövőben, de természetesen minden alkalommal figyelembe kell venni az így megnövekvő kerozinfogyasztást.