Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Az előző tanévet már új, komfortos épületben kezdhették a Budapest XX. kerületében található Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola tanulói. Szekér László tervezte az épület passzívház minőségű bővítését, s a meglévő épületrészek is energiahatékonyabban működhetnek a felújítás után.
Az első magyar passzívház-technológiával létesített iskolaépület, vagyis az első “passzívházas1” alapfokú oktatási intézmény 2012-ben készült el Budapesten. Az új, 120 négyzetméter hasznos alapterületű épületrésszel – melynek funkciója speciális foglalkoztató termek – bővített általános iskola, Budapesten a XX. kerületben épült meg a Fővárosi Önkormányzat beruházásában. A speciális helyzetű diákok – autista és hiperaktív gyerekek – a 2012/2013. tanévben vették használatba az új épületrészt.
Az épület építészetileg egyszerű, mindössze a konzolos tetőkinyúlással védett bejárat, és a dobozépítészet feloldására alkalmazott sarokablakok törik meg az egyszerű téglatest formát. A minimális költségvetésből megépült bővítés, és a meglevő épülettömb iránti alázat miatt a hozzáépítés nem akar többnek látszani, mint ami: egy hetvenes években épült iskola néhány új foglalkoztatóval történő bővítése.
A többlet a fenntarthatóságban van – ami szemmel alig látható. Az avatott szemlélőnek persze feltűnhetnek az aprócska szellőzőnyílások a falon, a szokatlan falvastagság, a termekben a mennyezet alatti befúvónyílások, vagy a tripla üvegezés, melyben alig látható a bejegyzés az U-értékről – 0,4 W/m2K. A használók az extra termikus komfortot és a mindig tiszta friss levegőt értékelik, az üzemeltető pedig a rendkívül alacsony rezsiszámlának örülhet. A tervek a Passzívház Tervező Csomag – PHPP – számításaival ellenőrzötten készültek, igazolva a szigorú passzívház-követelményrendszernek megfelelő minimális fűtésigényt (15 kWh/m2a). Az új épületszárny fűtési energiaigénye a régi iskolaépülethez viszonyítva mintegy 80-90 százalékkal alacsonyabb.
2011-ben készült terveket az a passzívház tervezésben jártas csapat készítette, akik már több minősített passzívházat is terveztek (Szada, Budapest Törökvész, Budaörs stb.). Az építkezés során először került hővisszanyerős szellőzés oktatási intézménybe Magyarországon, és elsők között van az épület abban a tekintetben is, hogy nem magánszemély az építtető, hanem önkormányzati beruházásban valósult meg a projekt. Bár a funkció és a kivitelezés is speciális, a beruházásra rendelkezésre álló összeg ettől egy fillérrel sem lett több, vagyis ugyanannyi pénzből kellett a bővítést megvalósítani, mintha szokványos építési móddal készült volna az épület. Ez a körülmény nagy kihívás elé állította a tervezőket és a kivitelezőt is, azonban hosszas optimalizálás és alapos piackutatás segítségével sikerült az extra költségeket lefaragni, és a megadott költségkereten belül (280.000 Ft/m2 bruttó ár) megvalósítani a projektet. Ezzel – a szadai passzívház, és több más megépült példa alapján – ismét sikerült igazolni azt a tételt, hogy lehetséges ma Magyarországon extra többletköltség nélkül működő passzívházat építeni, vagyis a technológia reálisan elérhető és megfizethető.
Az ellenőrzött légtömörség miatt (Blower-door teszt eredménye 0,4 h-1 ) feltétlenül szükséges az irányított szellőzés kiépítése a passzívházakban, hővisszanyerő beépítésével. Ebben az esetben az egyik legkorszerűbb, 94% hatékonyságú berendezés került beépítésre – gyakorlatilag ez az egyetlen gépészeti berendezés. A nemzetközi tapasztalatok megerősítik az iskolákban alkalmazott szellőztetés fontosságát. Az épületrész költségvetéséhez nem állt rendelkezésre több forrás, mint egy szokványos módon megépített iskolaépülethez, bebizonyítva ezzel, hogy lehetséges elérhető áron ultra-energiahatékony épületet építeni.
Az iskola meglevő hőellátó hálózatáról egyetlen vékony melegvíz szállító csövön érkezik a hőenergia a foglalkoztatókba, ahol vékony lapradiátorokon keresztül adják le a hőt, ha egyáltalán szükség van rá – mivel az iskolákat hétvégente nem fűtik teljes mértékben, a hétfő reggeli kezdésnél és extra hideg időben lehet szükség némi kiegészítő fűtésre. A speciális foglalkoztatók elkülönülnek az iskola tömbjétől, önálló, szélvédett bejárattal rendelkeznek. A passzívház iskola abban is eltér az eddig épült magyar passzívház projektektől, hogy lapostetős megoldással készült, alkalmazkodva a meglévő, 70-es években épült főépülethez.
A teljes cikk itt olvasható.
