Mennyi levegő szökik ki az épületből?

Mai modern épületeink – a járatos építési technológiákból adódóan – egyre légzáróbbak.

Alacsony energiaigényű épületek és passzívházak esetében külön figyelmet kell fordítani a határoló szerkezetek és az épület egészének légtömörségére, hiszen jelentős kihatással van a hőveszteségek alakulásra és ezáltal az épület fűtési energiaigényére, írja a holnaphaz.blog.hu.

Az alacsony légáramlás a belső komfort szempontjából is fontos, hiszen így elkerülhető a kellemetlen huzathatás valamint a hézagmentesség a külső zaj elleni védelmet is növeli.

A megfelelő légzárás a kivitelezés minőségének egyfajta értékmérője is, de a jó kialakítás egyik záloga – ebben az esetben is – a megfelelő tervezés. Fontos, a légzáró felületek megszakítás mentes kialakítása. Megfelelő vastagságú betonszerkezet, illetve belső vakolat légzárónak tekinthető, egyéb helyeken fóliákkal és szalagokkal lehet a folytonosságot biztosítani. Ezen helyek precíz kialakításáról a csomóponti részletrajzoknak kell rendelkezniük.

A kivitelezett megoldás minőségét méréssel is ellenőrizhetjük. Passzívházak esetében ez szokás – minősített épület esetében elvárás is. A vizsgálat időpontját érdemes úgy megválasztani, hogy a légtömör szerkezetek és csatlakozások már elkészüljenek, de még legyen lehetőség a szükséges utólagos javításokra is. Így erre általában a nyílászárók beépítését követően, de még a befejező munkálatok előtt érdemes sort keríteni.

A mérés elve, menete

A Blower Door teszt során 50 Pa túl-, illetve alul-nyomást hoznak létre az épületben, amit egy nyílás (általában a bejárati ajtó) helyére ideiglenesen beépített légfúvó ventilátorral érnek el. A belső és külső légállapotok között kialakuló nyomáskülönbség – ami amúgy 30 km/h erősségű szél által létrehozott légállapotot modellez – hatására az épület tömítetlenségein keresztül levegőáramlás indul meg.

bw05a.jpgA vizsgálat során azt a légmennyiséget mérik ami a nyomáskülönbség fenntartásához szükséges.

A mért abszolút értékből meghatározásra kerül a légcsere nagysága, ami az épület teljes légtérfogatához viszonyítva mutatja meg, hogy egy óra alatt hányszor cserélődik ki az épület teljes levegő mennyisége.

Átlagos mai épületek esetében az óránkénti 2-3 szoros légcsere már jó értéknek számít.

(Gondoljunk csak bele, egy 100 m2-es lakás esetében ez azt jelenti, hogy a szerkezeti réseken óránként 6-800 m3 meleg levegő is elszökik, és helyére hideg levegő áramlik. Ezt azt jelenti, hogy szeles időben ennyi hideg levegő felfűtése ‘feleslegesen’ terheli a fűtési rendszert.)

Passzívházak esetében minden lehetséges eszközzel arra törekszünk, hogy csökkentsük a hőveszteségek mértékét. Ezért fontos követelmény, hogy a 50 Pa melletti légcsere nem lehet több mint óránként 0.6. (n50 ? 0.6 1/h)

A hibák meghatározása általában légáramlási sebességet mérni képes műszerrel (u.n. thermo-anemometerrel) – vagy valamilyen száraz füstképző módszerrel, esetleg kőkamerával – történhet. A mérés során a jelentősebb szivárgási helyek is felderítésre kerülnek, így a javítás is célzatos lehet. A jellemző tömítetlenségi pontok általában a nyílászárók beépítésének környezete, a különböző szerkezetek csatlakozási pontjai valamint az épület burkot érintő áttörések.

Amennyiben a kivitelezés közben végzett mérés az elvártnál gyengébb eredményt hoz, a hibajavítást követően de legkésőbb a használatbavétel előtt szokásos az újabb, kontroll vizsgálatot elvégezni.

Épülő, előminősített passzívházunkban már az első mérésnél sikerült követelményértéknél lényegesen jobb eredményt ‘produkálni’ (az 50 Pa mellett mért érték 0.37 1/h volt) így itt már nincs szükség további mérésre.

Blower-door tesztről még több a wikipédián (angolul), nyítókép: blowerdoor.com

Az épület adatlapja:

Előminősített passzívház, Budapest XVII. ker, Rákosliget

tervezés: 2011-2012, kivitelezés: 2012.08 –

Szerkezeti kialakítás: vasbeton alap- és födémszerkezetek, pillérek, mészhomoktégla falak, fa fedélszerkezet,

Hasznos alapterület: kb. 170 m2

Fűtési hőigény: 15 kWh/m2év – PHPP szerint

Össz. primerenergia igény: 82 kWh/m2év – PHPP szerint

Légtömörség: 0.37 1/h Blower Door teszt mérési jegyzőkönyve alapján

Fűtés: talajszondás hőszivattyú, padló- és mennyezetfűtés

Szellőztetés: 88 % hatékonyságú hővisszanyerős szellőztetés

Ökológia szempontok: újrahasznosított (cellulóz, üveghab és habüveg) hőszigetelések alkalmazása; talajhő hasznosítás; napelemes áramtermelés és elektromos gépkocsi csatlakozás kiépítése (a berendezések későbbi telepítésével),

U-értékek:

Külső falak: 0,1 W/m2K

Tető: 0,08 W/m2K

Talajon fekvő padló: 0,09 W/m2K

Ablakok, teraszajtók, üvegfalak: U=0,72 – 0,85 W/m2K

Üvegezés (tájolástól függően): 0,5-0,59 W/m2K, g érték = 50-62 %

Tervezők:

Építész kiviteli terv, generáltervezés, PHPP: Hegedűs Attila, Holnapház

Eng.terv, koncepció terv: Huszár András, Kiss László Benedek, HA architects

Módosított engedélyezési terv: Huszár András, Hegedűs Attila

Műszaki ellenőr:

2012 novemberéig Szentmihályi-Nagy István, Passzívházak Mindenkinek

2012 nov. végétől műszaki felügyelet Passzivház Kft., műszaki ellenőr Bazsika István, Bazsika Építészet

Ajánlott tartalom

Piacra dobhatják az éjszaka is működő napelemeket

Ausztrál kutatók olyan technológiát fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi, hogy a napelemek éjszaka is energiát termeljenek a Föld hőkisugárzását hasznosítva.