Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Mindenki hallott már róluk, mindenkinek eszébe jut valami a fogalom hallatán, de egyértelműen megfogalmazni, hogy mi is az, hogyan működik, csak kevesen tudnák.
– Amin napelemek vannak, nem?
– Tudja, az a zöld energiás cucc, amiben az a szivattyú van, nem?
NEM.
Vannak olyan passzívházak, amelyekben ezek a technikai berendezések megtalálhatóak, de nem kötelező tartozékuk. A passzívház teljes egészében az energiaszükséglet csökkentéséről szól, az, hogy ezt a lecsökkent energiaszükségletet milyen forrásból fedezzük, az minden egyes esetben egyedi döntés kérdése, írja a passzivhazakmagasfokon.blogspot.sk.
Tiszta vizet öntve a pohárba, az az épület nevezhető passzívháznak, amelynek éves fűtési hőigénye nem több 15 kWh/m2-nél, az összes általa felhasznált éves energia, amelyet primerenergiának nevezünk – ebbe beletartozik a főzés, vasalás, világítás, és minden egyéb energiaigénye is – nem lépi túl a 120 kWh-t négyzetméterenként.
Hozzávetőlegesen a hagyományos épületek csak fűtésre 150-200 kWh energiát is elhasználnak négyzetméterenként egy évben, de még egy energiatakarékos – A+ besorolású – új épület fűtési hőigénye is 70 kWh éves négyzetméterenkénti szinten mozog: így már jól érzékeljük, hogy a passzívház energiafogyasztása nagyságrendekkel kisebb a hagyományos épületekénél.
A passzívház minősítési eljárás keretében egy sor egyéb technikai paraméternek is meg kell felelnie az épületnek, mint a 0,6 1/h-s légtömörség, a nyílászárók és falazatok U-értéke, a hővisszanyerős szellőzés hatásfoka, energiahatékonysága – ezeket hagyjuk meg a tervezőknek, betartásuk a legtöbb esetben úgyis szükségszerű a kívánt fogyasztás eléréséhez.
Varázslatos és hihetetlen alacsony fogyasztási számok ezek, ám valóban varázslat, csalás, ámítás, marketingfogás csupán a passzívház, vagy működőképes jövőbemutató mérnöki teljesítmény?
A válaszhoz először is vizsgáljuk meg azt az alapvető kérdést, hogy miért is kell hideg időben állandóan fűtenünk az otthonunkban? Miért nem elég, hogy ha egyszer jól bemelegítjük?
Az otthonunk állandóan hőt ad le a környezetének a falain, az ablakain keresztül, valamint a szellőztetés által, az itt elvesztett hőenergiát kell a fűtéssel pótolnunk.
Passzívházak esetén a falakon át leadott hő mennyiségét a vastag 24-30 cm-es hőszigetelés csökkenti a minimumra, a különleges 3 rétegű hőszigetelő üvegezéssel ellátott nyílászárók az ablakokon át leadott energiát csökkentik a ma elérhető minimumra, a hővisszanyerős szellőzőberendezés pedig a szellőzéssel elpazarolt hőenergiát minimalizálja, közben folyamatos megfelelő oxigéntartalmú friss levegőt tartva a lakásban – ezzel függ szorosan össze a légtömörség követelménye, amely arra szolgál, hogy a szellőzés a lehető legnagyobb arányban ezen berendezésen keresztül energiahatékonyan történjen, ne pedig az épület résein át az értékes hőt pazarolva.
A veszteségeinket minimalizálva még mindig nem lennénk képesek elérni a 15 kWh/m2/év fűtési hőigényt, ezért további lépéseket kell tennünk.
Az első – és egyben legegyszerűbb – lépés az épületünk formájának helyes megválasztása. A cél, hogy adott négyzetméter alapterülethez minél kevesebb külső falfelület tartozzon: leegyszerűsítve épületünk formája minél inkább közelítse a kockát. Ez a legtöbb tervező és építtető számára is elfogadhatatlan volna, de okos tervezéssel – fedett teraszok, hőburokba nem tartozó melléképületek, tetők segítségével – épületünk ‘kockaságát’ hatékonyan leplezhetjük, vagy bizonyos területek erősítésével – vastagabb hőszigetelés, jobb ablakok, jobb szellőzőberendezés – ellensúlyozhatjuk némi pluszköltség árán épületünk energetikailag előnytelenebb formáját, ‘szépségét’.
A második lépésben figyelembe vesszük azokat hőforrásokat, amelyekről tudomást sem veszünk a mindennapokban, mégis ott vannak mindannyiunk lakásában. Elsősorban mi magunk, lakók, folyamatosan hőt adunk le a környezetünknek teljes testfelületünkön keresztül, de még légzés útján is. Hőt ad le lakásunkban a számítógép, a villanykörték, a zuhanyzás közbeni melegvíz, ételeink főzése, melegítése és számos más egyéb is. Hagyományos házakban ez a hőmennyiség elhanyagolható, azonban a passzívház minimálisra csökkentett veszteségei mellett már jelentős tényezővé lép elő.
A harmadik – és egyben legfontosabb – lépés a nyílászáróink helyes tájolása és méretezése. A megfelelő méretű délre, vagy délhez közeli tájolású ablakokon át óriási mennyiségű hőenergia érkezik lakásunkba napsugárzás formájában, amely felmelegíti lakásunk belsejét, ám ablakaink jó hőszigetelő képességének hála rajtuk keresztül kevesebb mennyiségű hő távozik a környezetünkbe mint a beérkező napsugárzásból származó hőenergia mennyisége – így hőt nyertünk, tovább csökkentve fűtési hőigényünket, megfelelő tervezés esetén elérve az éves 15 kWh/m2/év fűtési hőigényt.
A fentiekből is jól látszik, hogy a passzívház nem varázslat, hanem egzakt, számítható dolog, a rendelkezésre álló tudás és technika maximális kihasználása egy fenntarthatóbb és gazdaságosabb jövőért. Magyarországon is már számos megépült példa bizonyítja a koncepció helyességét – a több mint 30 ezer németországi példáról nem is beszélve.
