Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A tiszta vízhez jutás és a szennyvízkezelés mellett komoly vízgazdálkodási problémát jelentenek a jövőben is a vízzel kapcsolatos katasztrófák, az árvizek és az aszályok – mondta Bárdossy András, a Stuttgarti Egyetem tanára, a Budapesti Víz Világtalálkozón az MTI-nek.
A szakértő, aki a tanácskozás tudományos fórumán vett részt, kifejtette: a 21. századi vízgazdálkodásban kettős kihívással kell szembenézni: egyrészt a népesség növekedésével, “a tízmilliós nagyságrendű” nagyvárosok számának emelkedésével és területhasznosítási problémákkal, mert egyre több erdőt vágnak ki, hogy mezőgazdasági termelésbe vonják a területüket.
Másrészt gondot okoz, hogy az éghajlatváltozás miatt nem tudni, hogyan alakul majd az időjárás, “nem ismerjük a jövő természeti viszonyait” – mutatott rá.
Hangsúlyozta: ezek a gondok nagymértékben megnehezítik a jövő vízgazdálkodását.
A tiszta vízhez jutás és a szanitáció (szennyvízkezelés) mellett komoly vízgazdálkodási problémát jelentenek a vízzel kapcsolatos katasztrófák, az árvizek és az aszályok, amelyeknek jelentős gazdasági és társadalmi következményeik vannak – magyarázta Bárdossy András. Például gyakran gondot okoz, hogy ha egy térségben hosszú ideig nem volt árvíz, az emberek elkezdenek azokra a területekre is építkezni, amelyeket elönthet az ár, és ha megint jön egy nagyobb árvíz, “mindent elvisz”. A legtöbb országnak még nem sikerült elérnie, hogy ezt megelőzzék, és “ne felejtsük el, hogy árvizek is jöhetnek” – mondta.
A szakértő szerint az okozza a nehézséget az éghajlatváltozással kapcsolatban, hogy bár bizonyos problémák valószínűleg gyakoribbak lesznek, de hogy mennyire és hol, azt nem tudni.
Véleménye szerint a károkat tekintve a fejlett országokat is ugyanannyira sújtják ezek a problémák, mint a fejletleneket, sőt mivel ott “a javak is másképp vannak elosztva”, a károk nagyobbak lehetnek. A városokban például hatalmas károk keletkezhetnek egy árvíz miatt – mondta. Hozzátette: a kanadai Calgaryt nyáron elöntő árvíz 6,5 milliárd dollár kárt okozott.
Ugyanakkor a szegényebb országokban általában több emberáldozatot követel egy-egy természeti katasztrófa – jegyezte meg.
Bárdossy András elmondta: a fejlett országokat az motiválhatja abban, hogy segítsenek a fejletlenebb államok vízgazdálkodási problémáinak megoldásában, hogy ezáltal csökkenhet a migráció, kevesebben vándorolnak el a szegényebb országokból a rossz vízellátási, vízgazdálkodási helyzet miatt. “Ha valahol nagyon rosszak az életkörülmények, ott nem maradnak az emberek” – mondta.
Arra is kitért, hogy a magyar vízgazdálkodásnak nagy hagyományai vannak, bár – mint mondta – negatív fejlemények is történtek, például megszüntették a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézetet (Vituki), ami “biztos, hogy nem tesz jót a magyar vízgazdálkodásnak”.
Magyarország különleges helyzetben van a vízgazdálkodás szempontjából, hiszen “nagyon sok víz folyik át” a területén – mondta Bárdossy András.