Az ország természeti erőforrásainak jobb kihasználását, fokozottabb igénybevételét javasolja a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, és a Társadalmi Egyesülések Országos Szövetsége – közölték a szervezetek az MTI-vel.
A közel száz szakember részvételével megtartott Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban? című előadás- és vitasorozat kilencvenkettedik konferenciájának témája az ország természeti erőforrásai voltak, a résztvevők egyetértettek abban, hogy Magyarország nem használja ki természeti erőforrásait. Az “importlobbi” és az Európai Unió erősebb érdekérvényesítő szerepe miatt a hazai erőforrások igénybevétele háttérbe szorult, pedig ezek fokozottabb igénybevétele csökkentheti az importfüggőséget, munkahelyet teremt, és jelentősen növelhetné a nemzetgazdaság bevételeit – olvasható a közleményben.
A földről, a felszíni vizekről, és az ásványi nyersanyagokról szóló előadásokat követően a szakemberek javaslatokat tettek a hazai természeti erőforrások fokozottabb kihasználási lehetőségeire, és rámutattak ezek nemzetgazdasági hatásaira.
A tudományos szövetségek egy, a mezőgazdasági ágazatban államilag szabályozott hatósági rendelet kidolgozását tartják szükségesnek, amely prioritást jelenthetne a hazai élelmiszerek kereskedelmére, a feldolgozóipar újbóli megteremtésére, a kertészeti ágazatok, és az állattartás fejlesztési lehetőségeire.
Az agrárgazdaság megerősödéséhez szükség van a pénzügyi és a humán erőforrások fokozottabb igénybevételi lehetőségeire, ezek között kiemelték az adó, a járulékkedvezmények, az uniós támogatások, a közép és felsőfokú szakképzési oktatások, és a tudományos kutatások szerepét.
A közlemény rámutat: az ország felszíni vízi erőforrásai Európában kiemelkedőek, azonban a lehetőségeket a bizonyítottan jelentős nemzetgazdasági előnyök ellenére a politikai és zöld lobbi érdekei miatt nem lehet kihasználni.
A Nemzeti Energia Stratégia 20 százalékos megújuló energia felhasználást tervez, ugyanakkor a legolcsóbb energiatermelési, mezőgazdasági, hajózási, árvízvédelmi, környezetvédelmi előnyökkel rendelkező vízerőművek építése még mindig tabu. “Szükség lenne egy átfogó, a felszíni vizekre vonatkozó stratégia koncepciót kidolgozni, amely magában foglalja a vízerőművek, a hajózás, a belvízvédelmi, az árvízvédelem lehetséges alternatíváit” – írták.