Az uniós gazdaságban 18 százalékkal csökkent az üvegházgáz-kibocsátás, vagyis majdnem teljesítettük a 2020-as célkitűzést. A jó hír azonban némi szkepticizmussal kezelendő: mindössze arról van szó, hogy a légszennyező gyártást kihelyeztük a harmadik világba. A probléma tehát nem oldódott meg.
Az európai közéletben és sajtóban a hír persze nem az outsourcingról (a gyártás kihelyezéséről) szóló utalásokat vonta maga után (szinte sehol sem említik), hanem a további emissziómérséklések körüli vitát élesztette újra. A zöldek ugyanis régóta érvelnek a mellett, hogy 2020-ra szóló 30 százalékos emissziócsökkentési vállalással kellene az EU-nak példát mutatni a világ többi régiója előtt.
Az Európai Bizottság (EB) politikusai úgy nyilatkoztak, erre hajlandók lennének, de csak akkor, ha az Európán kívüli fosszilis nagyhatalmak is arányosan erősebb csökkentés mellett kötelezik el magukat. Vajmi kevés az esélye, hogy ez megtörténjen.
Túlteljesítők
A vita fellángolásának oka az, hogy az EB decemberben fogja nyilvánosságra hozni a 2030-ra vonatkozó emissziócsökkentési célkitűzés javaslatát. A kiotói jegyzőkönyv hatálya alá tartozó 15 uniós tagállam 12,2 százalékkal csökkentette emisszióját a kijelölt 8 százalékhoz képest, derül ki a hivatalos adatokból. A 2012 utáni időszakra meghosszabbított jegyzőkönyvet várhatóan 2015-ben sikerül egy új megállapodással felváltani. (Ha minden jól megy.) A drasztikusabb emissziómérséklés ellen tiltakozók legerősebbje Lengyelország, amely lignitszén elégetésével igyekszik függetleníteni magát az orosz földgáztól, jegyezte meg a Reuters. A megújuló energiák aránya a fogyasztásban 13 százaléka volt 2011-ben. 2020-ra ennek is el kell érnie a 20 százalékot, írja a piacesprofit.hu.