Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Intelligens közvilágítás, netre kötött mérőórák, gyalogosmentő rendszer – a technológiailag legfejlettebb országokban olyan ötletek születnek, amik Közép-Európában még sci-finek tűnnek. Az Ericsson innovációs fórumán adatcunamiból bontakozott ki az okosvárosok uralta jövő képe.
Az ember csodálatos dolgokra képes a ma elérhető technikával, de ezek közül a csodálatos dolgok közül csak kevés épül be a hétköznapokba. Az elvi lehetőségek és a gyakorlat között általában elég nagy szakadék tátong, bár egyes országokban ez a szakadék nem olyan mély. Például Japánban, ahol a zsúfolt nagyvárosok mindennapjaiban amit lehet, automatizálnak.
Tokió tömegközlekedése például annak a skálának a másik végén van, aminek az egyik végén Budapesté füstölő metrókocsistul, már megint nem működő jegylyukasztóstul, vágánykivetődésestül. Az ember a bő 30 milliós megapolisz bármelyik vasút- vagy metrómegállójában tucatnyi automatából vehet jegyet, fémpénzzel, papírpénzzel (akár nagy címletűvel) vagy kártyával, és nem gond, ha elszámítja magát és túl olcsó jegyet vesz, a célállomáson büntetés nélkül fizethet különbözetet.
Vagy ott vannak a kisebb éttermek, kifőzdék, ahol a vendég a bejáratnál egy automatát nyomkodva rendel, és rögtön fizet is. Mire leül, már készül az első fogás, és nem kell a desszert után még a pincérre várni (arról nem is beszélve, hogy az automaták borravalóra nem tartanak igényt). Tokió hatékony, fegyelmezetten szervezett, modern nagyváros.
Érthető, hogy az Ericsson itt rendezte ötödször megtartott innovációs fórumát, amin éppen arról volt szó, hogyan lehetne technológiai megoldásokkal élhetőbbé tenni a nagyvárosokat, akár már a következő években. Csatolják be magukat, sok számadat következik (szeretném, ha annyi millióm lenne, ahány százalékjelet láttam az elmúlt napokban).
Kezdetnek pár adat
Jelenleg az emberek 50 százaléka él városban, 2050-re 70 százalék körüli lesz ez az arány.
2018-ra 850 millió tablet és 4,5 milliárd okostelefon lesz a Földön, valamint 9 milliárd mobilelőfizetés.
Ebből csak Ázsiára jut majd 260 millió tablet, 2,2 milliárd okostelefon és 4,5 milliárd mobilelőfizetés.
A következő 3 éven belül megötszöröződik a telefonos alkalmazások iránti igény.
5 év múlva tizenkétszer több mobilos adatforgalom keletkezik majd, mint most.
Háló, itt vagyok
A héten zajlott háromnapos rendezvény gerince az Ericsson több alelnöke és más vezetője által tartott előadás-sorozat volt, amihez témában hol szorosan, hol lazábban kapcsolódtak több iparág szereplői a saját előadásaikkal. Ez elsőre talán úgy hangzik, mint valami, amivel könnyen el lehet altatni a gyereket, pedig a fórum általános mondanivalója nagyon is érdekes volt. Eszerint nagyvárosokból egyre több lesz, ahogy nő a bolygó lakossága, és az okostelefonok megváltoztatják ezeket a nagyvárosokat azáltal, hogy új szolgáltatásokat hívnak életre.
Ezt alátámasztandó a cég egy friss felmérését is ismertette, amit szeptemberben készített 7500, 15-69 éves, nagyvárosi okostelefon-felhasználó megkérdezésével. Ebből az tűnt ki, hogy a válaszolók leginkább a gyerek- és idősgondozással, a hatóságokkal és hivatalokkal való kommunikációval, valamint a közlekedéssel elégedetlenek. Közös pont, hogy mindegyik problémára a technológiától várják a megoldást, bár néha az igényük csak úgy körvonalazódik, hogy „kell, hogy legyen erre valami app”.
De a megkérdezettek a legkedveltebb nagyvárosi tevékenységekben is némi fejlődést vártak. Az első helyen levő vásárlás terén mindenekelőtt az aznapi kiszállítás a legtöbbet említett igény, akár online, akár offline vásárlásról van szó. Új appokat várnak az éttermektől is (a mobilos menüktől és foglalási rendszertől az ételek hozzávalóit mutató alkalmazásig), a belépős szabadidős tevékenységek – sportesemények, mozi, színház, stb. – terén pedig azt várják, hogy három éven belül már mindenhol alap legyen a mobilos jegyfoglalás.
A teljes cikk itt olvasható.
