Energiahatékony lakóhajó-prototípust készített egy szegedi építésziroda. A kétéltű konstrukció forradalmasíthatja az ártéri építkezéseket, igaz, az elterjedéséhez jogszabály-módosítások is kellenek. Az ökohajó-apartman társasházzá alakítására is vannak már fejlesztési tervek.
Ötven négyzetméteres beltér, amerikai konyhás nappali, két hálószoba, szintén ötven négyzetméteres, körpanorámás tetőterasz. Ez Noé, a tiszai ökohajó, amely augusztusban került a jelenlegi helyére, a szegedi hajókikötő mellé, a Stefánia csücskébe. Az úszóhajó tetején elhelyezett 20 napelem a ház teljes energiaszükségletét fedezi: a nyári napfény biztosította energiatöbbletet a rendszerbe visszatáplálhatják, és bár a téli igényeket a hálózaton keresztül elégítik ki, de éves összesítésben nullára jöhet ki a hálózati fogyasztás költsége.
Az ökohajót a Tér és Forma Építésziroda Ybl-díjas építésze, Vesmás Péter tervezte, és munkatársaival – többek között feleségével, Zákány Ildikóval – épített meg. A projekthez az építésziroda a Gazdasági Operatív Program (GOP) innovációs pályázatából nyert 20 millió forintot: a pályázatban nemcsak a kivitelezést vállalták, hanem olyan prototípusterv elkészítését is, amely alapján a Noé tömeggyártását el lehet kezdeni.
A Tiszán eddig is volt néhány úszó-lakó építmény, de ezek jellemzően alacsony komfortfokozatúak, egyedileg barkácsoltak, és a közművesítésük is problémás. A Noéban ezzel szemben az a jó, hogy egy rendszerszintű, energiahatékony megoldást kínál, amely bárhol beüzemelhető, és minőségi építészetet képvisel.
Nyolcméteres ingadozás
A Noé alapja hat óriási hungarocelltömb, melyeket speciális betonréteggel vettek körül. A lábazatnál vannak elhelyezve azok a tartályok, melyek a víz- és a szennyvíz tárolására szolgálnak. A partfal 2015-re tervezett rekonstrukciójával ugyanakkor megépülhet az az infrastruktúra, amely az úszóhajó csatornázását is megoldja: „Itt a kihívást a Tisza akár 8 méteres ingadozása jelenti” – mondta a hvg.hu-nak Zákány Ildikó, majd hozzáteszi: ez rugalmas, a vízszinthez igazodó vezetékkel küszöbölhető ki.
A Noé felépítménye könnyűszerkezetes, vörösfenyő borítású. A falakat újrahasznosított újságpapírból származó cellulózzal szigetelték, összesen húsz centiméter vastagon. Az úszóházban két hálófülke, egy zuhanyfülkés fürdőszoba és egy nappali-konyha kapott helyet. A nappaliból terasz is nyílik, míg a lapos tető egyúttal tetőterasz is. Az épületben minden árammal működik: a vízmelegítés és a főzés mellett infrafűtéssel melegítik a falakat.
Folyamkilométer: 176,4
Az első fecske a Tisza-parton Ótott Ferenc lakóhajója volt a Bertalan-híd lábánál. A súlyosan asztmás, rokkantnyugdíjas férfi 2005 óta él tiszai 120 négyzetméteres, kétszintes házban. A vizet egy közeli vízaknából kapja, uszadékfával fűt. Ótott rengeteg utánjárással intézte az engedélyeket, amelyek többségét a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól kellett beszereznie, de azóta többnyire az olcsó rezsijű ház nyugalmát élvezi. Évente 100 ezer forint bérleti díjat fizet az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóságnak, a partszakasz kezelőjének. Minthogy az önkormányzat a város rehabilitáció részeként megritkította az ártéri bozótost, Ótott a Tisza és az ártéri park ölelésében él.
Engedélyeztetni nehezebb, mint fenntartani
Az előzetes kalkulációk szerint a havi rezsi nem haladja meg a tízezer forintot – mondta a hvg.hu-nak Zákány Ildikó. A partszakasz bérleti díja a Tiszán alacsonynak számít, az itteni díjakat a balatoni és a dunai díjszabás meghaladhatja. „Összességében egy szegedi albérlet töredékéért lehet itt élni” – összegez, és nem tagadja, hogy a ház tervezése és kivitelezése volt drága mulatság, amibe nem is fogtak volna bele, ha nincs a költségek 45 százalékát támogató uniós pályázat.
A teljes cikk itt olvasható.