Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A klímaváltozásért nagyrészt ugyan a fejlett országok okozzák, de a fejlődő világ viseli az ebből eredő károk nagy részét. Ugyanakkor nálunk is komoly ára van az éghajlati szélsőségek szaporodásának.
Nem először érezhetjük a bőrünkön a klímaváltozás káros hatásait: idén már kaptunk hideget, meleget. Rendkívüli hideghullám tavasszal, amit az évszázad árvize követett, majd a hosszú és forró kánikulai időszak nyáron. A 2013-as év valószínűleg nem kerül bele tehát a biztosítótársaságok kellemes emlékei közé, ugyanakkor hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy az idén tapasztalt időjárási anomáliák mind gyakoribbakká és hevesebbé válnak a klímaváltozás miatt, írja a piacesprofit.hu.
Nem minket érintenek azonban a leginkább a következmények, hanem éppen a legszegényebb országokat, amelyek képtelenek hatékonyan védekezni a természeti csapások ellen – ez világosan kiolvasható a Germanwatch környezetvédelmi szervezet kilencedik Klíma-rizikó indexéből, amelyet a jelenleg Varsóban tartott klímacsúcson tettek közzé.
Eszerint az 1993-2012 közötti időszakban az időjárási extremitások közvetlen következményeként 533 ezer ember vesztette életét világszerte, az anyagi kár pedig meghaladta a szinte felfoghatatlan 2,5 ezer milliárd dollárt. A leginkább érintett államok Honduras, Burma, és Haiti, de a tíz leginkább sújtott ország között egyetlen OECD ország sincs.
Honduras például az elmúlt húsz évben évente a teljes GDP-je több mint 2,6 százalékát vesztette el a szinte menetrendszerűen bekövetkező áradások, heves esőzések okozta földcsuszamlások és viharok miatt, Burmában évente átlagosan 7135 emberéletet követelnek a természeti katasztrófák. Haitin a lakosság még mindig szenved a 2010-es pusztító földrengés következményeitől, amelyet az elmúlt évben az Isaac és a Sandy hurrikánok csak tetéztek, elpusztítva a termés nagy részét, éhezésre ítélve a lakosságot.
Magyarország helyzete sem irigylésre méltó: a „rangsorban” a 64 helyen állunk. A Germanwatch adatai szerint hazánkban évente átlagosan 37 emberéletet követel az időjárás, és évente 173,9 millió dollárnyi (mintegy 39 milliárd forint) közvetlen kárt vagyunk kénytelenek elszenvedni a hirtelen érkező esőzések, árhullámok, szélviharok miatt, ami a teljes GDP-k 0,11 százalékát jelenti. A tavalyi katasztrofális aszály következtében a kukorica, a repce és más fontos takarmánynövények termésátlaga 30-40 százalékkal esett vissza. Hasonlóan komoly károk keletkeztek a gyümölcs, a zöldség ágazatban, ezerszámra hullottak el a baromfiak és a vágóállatok. Csak a mezőgazdaságban a kár meghaladta a százmilliárd forintot. Az élelmiszerárak emelkedése inflációs sokkot okozott, ami a magas adóteher miatt visszafogta a lakosság amúgy sem magas költekezési kedvét.
Azonban ha nem az elmúlt évek átlagát tekintjük, hanem „csak” a tavalyi évet, akkor sokkal rosszabb a helyzet. Tavaly ugyanis az elmúlt 40 év egyik legnagyobb hőhulláma sújtotta Kelet-Közép Európát és a Balkánt. Európa többi része sem úszta meg az elmúlt éveket katasztrófa nélkül: ezek közül a legsúlyosabb a Franciaországot és a mediterráneumot 2003-ban sújtó hőhullám volt, amely 70 ezer emberéletet követelt. 2008-2009-ben a Közel-kelet minden idők legnagyobb aszályát szenvedte el – részben ennek köszönhető az arab tavasz néven elhíresült tüntetéssorozat kirobbanása. A Germanwatch és más kutatók is egyet értenek abban, hogy a klímaváltozás – legalább részben – felelőssé tehető ezekért az extrém időjárási eseményekért, és a jövőben több és súlyosabb hasonlóra számíthatunk.