A napokban többször is találkoztam azzal a cikkekkel, amelyek Dylan Winter Youtube-ra feltöltött, nagyon olcsó fűtési módszerét bemutató videójáról szólnak.
A fűtés mindössze 8 pennybe, azaz 30Ft-ba kerül naponta, és állítólag eléggé hatásos.A fűtőtest összeállításához néhány különböző méretű agyagból készült virágcserép kell (még mielőtt valaki műanyaggal próbálkozna), egy rakás teamécses és sütőforma. Összeszerelni nem bonyolult, elég ha a videót követjük. A működése pedig szintén pofonegyszerű: a mécsesek felmelegítik a virágcserepeket, azok pedig a kályhához hasonlóan fokozatosan adják át a hőt a szobának, ezzel felmelegítik azt. A videó még tavaly jelent meg, itthon mégis valamiért most lett felkapott, írja az amindenit.blog.hu. Dylan Winter állításai és maga a módszer annyira egyszerű, hogy ilyenkor óhatatlan is beindulnak az agyamban a fogaskerekek és gyanakodni kezdek, hogy talán érdemes lenne kicsit jobban utánanézni a dolgoknak. Ezt már csak azért is tartom fontosnak, mivel a videóban nem történik mérés. Nem méri meg a hőmérsékletet a mécseskályha használata előtt, közben és után, és egyébként is az egész valahogy sántít. Biztosan mindenhol működik? Mennyi kell egy nagyobb szoba befűtéséhez? Tényleg ennyire olcsó? Biztonságos?
Nos, akkor kezdjük hátulról, és nézzük meg a biztonság kérdését! A mini teamécseskályha bizony nem épp veszélytelen. Még ha ügyelünk is arra, hogy a szerkezet ne legyen tűzveszélyes anyagok közelében – bár maga a sütőforma és a teamécses tartója is véd a tűztől, azért mégis csak nyílt lángról beszélünk, tehát az alapvető tűzvédelmi előírásokat érdemes betartani -, akkor is ott van az a probléma, hogy az égéstér megegyezik a fűtendő légtömeggel. Az égéskor keletkező gázokat (szén-dioxid és szén-monoxid) nem vezetjük el kéményen keresztül a külvilágba, hanem ugyanabba a légtérbe eregetjük, aminek levegőjét mi is belélegezzük. Egy idő után, ha nem szellőztetünk, a viasztól büdös lesz, és ez még csak a kisebbik gond. Idővel a levegő megtelik szén-dioxiddal és szén-monoxiddal. Szerencsés esetben csak rosszullétre, szédülésre, fejfájásra panaszkodhatunk. Ha pedig szellőztetünk, akkor a melegnek inthetünk búcsút. Patthelyzet. Számomra már ez is bőven elegendő lenne, hogy legyintsek rá egyet, de nézzük tovább!
Mielőtt konkrét számokra térnék rá, még egy apró érdekességre szeretném felhívni a figyelmeteket. Páran, akik kipróbálták arra panaszkodtak, hogy a cserepek szétrepedtek egy idő után. Ezt részben úgy lehet orvosolni, hogy a cserepek alján lévő lyukakba megfelelő méretű fémrudat (akár egy vastag csavar is lehet) illesztünk, ez átveszi a hő nagy részét és ritkábban repednek el a virágcserepek, ahogy azt az alábbi videó is mutatja. Tehát a takarékosság itt úgy látszik, már kezd meginogni: nem tűnik sokkal gazdaságosabbnak állandóan virágcserepeket vásárolni, mint mondjuk fizetni a gázszámlát.
Akkor térjünk rá a számokra! A teamécseseket paraffinból készítik. A paraffin fűtőértéke 45,25 kJ/g (Wikipédián 49kJ/g-ot írtak, ezen a linken 41,5kJ/g-ot, így a kettőt átlagoltam) . Egy teamécses tömege 14gramm, ebből az következik, hogy egy teamécses, égése közben 633,5kJ energia szabadul fel. Ha feltesszük, hogy nem az összes paraffin ég el, hanem nagyjából a 95%-a, akkor 602kJ a végeredmény. Egy mécses 4-5 óra alatt ég el, vagyis 1 óra alatt 150kJ energia szabadul fel. A videóban 4 mécsest helyez el a sütőformában, tehát 1 óra alatt a 4 mécsessel számolva, 602kJ felszabadult energiát kapunk. Ebből az következik, hogy a fűtőtest fűtőértéke (vagy fűtőteljesítménye) 167W. Ezt úgy kapjuk meg, hogy a 602kJ-t elosztjuk 3,6-tal.
Ezen a linken olvasható adatok alapján egy jól szigetelt ház esetén 35 – 40 Watt/m3, közepesen szigetelteknél 50 – 60 W/m3, rosszul hőszigetelt épületeknél pedig 70 – 80 Watt/m3 energiára van szükségünk a fűtéshez. Ezekből az adatokból az következik, hogy:
– egy jól szigetelt ház esetén 4,2-4,8m3 légteret tudunk befűteni, alapterületre számolva (2.8méteres belmagasság esetén) ez kicsivel több, mint 1,1m2-t jelent,
– egy közepesen szigetelt háznál 2,8-3,3m3 légtér befűtésére alkalmas, ami 1m2-nyi alapterületet jelent,
– míg egy rosszul szigetelt lakásnál 2,1-2,4m3-t, vagyis 0,7m2-nyi alapterületet tud befűteni.
A mai, átlag, magyar lakások közepesen szigeteltek. Ebből rájöhetünk, hogy négyzetméterenként kellene egy ilyen kályhácska, hogy valami eredményt elérjünk. Így hiába lesz meleg, moccanni nem nagyon fogunk tudni, és még a levegőt is elhasználja előlünk. 4 óránként cserélgethetjük a mécseseket, valamint legalább 2-3 alkalom után újra kell szerelni az egészet, mert a virágcserepek elrepednek.
Gondolom itt még nem érdemes megállni, hiszen a pénz kérdése elsődleges. Ha csak kicsit is olcsóbb, mint a gáz vagy a fa, akkor el tudom képzelni, hogy páran inkább bevállalják, hogy minden négyzetméterre elhelyeznek egy ilyen teamécseskályhácskát, és nem mozdulnak ki a lakásból egész nap, csak azért, hogy ne kelljen a csúnya-gonosz-imperialista szolgáltatóknak fizetni.
A legolcsóbb 100db-os teamécses csomag, amit találtam 1100Ft volt, de elképzelhető, hogy van ennél olcsóbb is, én ezzel fogok számolni, valamint 280Ft-ért találtam 3 különböző méretű virágcserepet tartalmazó csomagot, a legnagyobb 17cm a legkisebb 13cm átmérőjű. Egy fűtőegységhez használjuk fel mindhármat, hiszen felesleges lenne a páratlan számmal bajlódni. Az alátétet nem számolom, arra bármilyen tepsi vagy sütőforma megfelelő, az meg mindenhol van. A 100db mécsesből kijön 25db fűtőegység, ehhez 7000Ft-ért kell vennünk virágcserepet. Azaz egy 25m2-es alapterületet tudunk 8100Ft-ból befűteni 4 órára. Tegyük fel, hogy 12 órára szeretnénk befűteni egy 25m2-es szobát! Azt tudjuk, hogy jó esetben a cserepek kibírnak 2-3 fűtési ciklust, legyünk optimisták és tegyük fel, hogy mindegyik virágcserép 3 fűtési ciklust kibír! (Ez már az iskolai matek példák “Pistike vett 40kg dinnyét” típusú feladatainak abszurditását súrolja, de oda se neki.) Azaz csak teamécsesből kell nagyon sok, szám szerint háromszor annyi, a pénztárnál így teamécsesre 3300Ft-ot hagyunk ott. Ha a cserepek bírják, akkor 10 300Ft-ból felfűtöttük fél napra a 25m2-es, közepesen szigetelt szobánkat. Ha ezt egy 31 napos hónapban mindennap eljátsszuk, akkor 319 300Ft-ba kerül a 25m2-es szobánk napi 12 órás melegen tartása. Szóljon az, aki látja, hogy napi 30Ft-ból kijön a fűtés, mert én nem. Gondolom az is jól látszik, hogy a fenti számítás eléggé optimistára sikerült. Nem számoltam például a hőveszteséggel, amit a nyílászárók okoznak, nem a legkisebb fűtőértékkel és nem a legdrágább alapanyagok árával számoltam. A valós eredmény ennél sokkal rosszabb lehet.
A végösszeg eléggé borsos, majdnem 25-szöröse annak a távhődíjnak, amit fizetek, és az a komplett 60m2-es lakást befűti, a teamécses kályha még a felét se. Cserébe büdös, nem lehet mozdulni tőle, és szén-dioxiddal valamint szén-monoxiddal telíti a levegőt. Még a hülyének is megéri!
Persze lehetne mondani, hogy a teamécses gyertyája újrahasznosítható, ami igaz is, csakhogy ebben az esetben nem gazdaságos. A viaszt fel kell melegíteni valahogy, amit nem hiszem, hogy épeszű ember a teamécseskályhájával tenne. A dermedési idő több, mint 10 óra, ezalatt megint elégetünk majdnem 100 teamécsest, szóval az újrahasznosítással megint nem vagyunk sehol.
A teamécseskályhának azonban pár helyen lehet létjogosultsága. Például kisebb fóliasátrakban elhelyezve, a növényeket megvédheti a talajmenti fagytól, kézmelegítőnek is ideális lehet mondjuk egy erkélyen töltött, hidegebb téli estén, vagy hasonló, nem túl valószínű, de lehetséges élethelyzetekben. Az viszont biztos, hogy a számok és egyelőre a cikkekhez hozzászólók tapasztalatai azt mutatják, hogy ettől még nem fognak az alsójukba csinálni a nagy energiaszolgáltatók és a rezsidémon vígan éli tovább életét kishazánkban.
Most pedig, ha megengeditek, ezután a nagyszerű lejárató cikk után megyek és felmarkolom a pénzemet, amit az egyik energiaszolgáltató ajánlott fel.