Környezetvédelmi aktivisták dühösen fogadták, hogy az ENSZ Klímakonferenciájának otthont adó Lengyelország az eseménnyel párhuzamosan a szénenergiáról is tanácskozást rendezett. A zöldek szerint szennyező és káros a széntüzelésű erőművek fenntartása, Varsó viszont nem akar lemondani róluk.
“A szén nem a megoldás része, hanem maga a probléma” – ismételték környezetvédelmi aktivisták, akik megrökönyödéssel fogadták, hogy Lengyelország épp az ENSZ klímakonferenciájának házigazdájaként rendez tanácskozást a szénenergia tisztábbá tételéről. A lengyel kormány nem hajlandó lemondani az országban található fűtőanyag, a szén felhasználásáról. A zöldek viszont mítosznak nevezik azt a felvetését, hogy a szénnel működtetett erőműveket jóval tisztábbá lehet tenni és drasztikusan vissza lehet fogni az üvegházhatást erősítő széndioxid kibocsájtását, írja az inforadio.hu.
Varsóban és Krakkóban fiatal tüntetők vonultak az utcákra. A fővárosban daruskocsival szedték le a gazdasági minisztérium épületére felmászott aktivistákat.
Krakkóban a BBC szerint a lakosok tömegei ellenzik a szén felhasználását, mert a szmog úgy terheli a tüdejüket, mintha láncdohányosok lennének. Tervek szerint a városban decembertől betiltják a széntűzelésű kályhák használatát.
Miközben a lengyel kormány értékes nyersanyagnak tartja a szenet, addig a bírálók korántsem tekintenek “fekete gyémántként” rá.
Környezetvédők szerint a szén égetése 2011-ben az energiafelhasználásból fakadó széndioxid-emisszió 44 százalékáért volt felelős, míg az olaj és a földgáz jóval kisebb mértékben volt szennyező.
Christiana Figueres, az ENSZ klímaügyi főmegbízottja azt sürgette Varsóban, hogy az országok hagyjanak fel a szénbányászattal. Ugyanakkor még az aktivisták is elismerik, hogy ez nem történhet meg egyik napról a másikra. A valóság az, hogy több ország nem hajlandó feladni ezt az energiaforrást.
Ehelyett a drága és eddig még bizonyítottan nem használható, úgynevezett “tiszta szén” technológiával kísérleteznek, amelynek részeként a föld alá zárnák be a felszabaduló széndioxidot.
Lengyelország, amely megakadályozta, hogy az EU 2020-ig szigorú emissziós korlátozásokat vezessen be, geopolitikai megfontolásokból is ragaszkodik a szénhez. Nem akarja kiszolgáltatni magát a történelmi rivális és olaj- és gáz-nagyhatalomnak számító Oroszországnak. Emellett szénkészletei még 150 évre elegendőek.
Szénfelhasználása miatt az EU ötödik legnagyobb széndioxid-kibocsájtója Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és Franciaország mögött – ahol azonban az ipari termelés sokkal jelentősebb.
A lengyelek kiállásának Kína örülhet a leginkább, amely a világ legnagyobb szénenergia-felhasználója. Bár Kína sok pénzt fektet a zöld technológiák fejlesztésébe, a hatalmas energiaigények miatt szénfogyasztása növekszik – Kína energiafelhasználásának 68 százalékát fedezi szénből.