Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A 2014-2020. időszak uniós támogatási forrásai egyedülálló alkalmat adnak a magyar kormánynak arra, hogy éljen a lehetőséggel, és – a költségvetést kímélő módon – megteremtse a lakossági, vállalati és közösségi épületek energiahatékonysági beruházásainak pénzügyi alapját. Hazai szakmai szervezetek javaslata szerint a hét év alatt összesen 1260 milliárd forintot szükséges az épületek energiahatékonyságára fordítani.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet és négy szakmai szervezet által nemrégiben bemutatott Hazai Hatékonyság program nemzetgazdasági hatáselemzések alapján tesz javaslatot az energiahatékonyságra fordítandó összegekre, és egy Hazai Hatékonysági Alap kialakítására. A program mind a lakóépületek, mind a középületek, mind a vállalkozások esetében 420-420-420 milliárd forinttal javasolja támogatni az energiahatékonyság javítását, egyharmad részben uniós támogatásból, kétharmad részben pedig banki forrásokból.
Az Energiaklub a Hazai Hatékonyság Program készítőivel karöltve javasolja, hogy mind a közszféra, mind a lakosság, mind pedig a vállalkozások épület-energiahatékonysági beruházásainak támogatására 140-140-140 milliárd forintnyi uniós forrás jusson a hét év alatt.
Az uniós források megháromszorozása érdekében javasoljuk az innovatív finanszírozási eszközök alkalmazását, a Hazai Hatékonysági Alap részletes kidolgozását a szakértők és az ágazati szereplők bevonásával.
A javasolt program azért emelkedik ki a többi gazdaságfejlesztési program sorából, mert egyszerre csökkenti a rezsiköltségeket, teremt munkahelyeket, hoz költségvetési bevételeket és csökkenti Magyarország függőségét az importált energiaforrásoktól. A programnak köszönhetően:
évi 40 ezer új munkahely jöhetne létre,
a költségvetésbe évi 70 milliárd forint többletbevétel áramolna,
a program befejezésétől évi 100 milliárd forint rezsi-megtakarítás és évi 24 PJ primerenergia-megtakarítás valósulhatna meg.
Az operatív programok egyeztetésre szánt tervezetei szerint az épületek energiahatékonyságának javítására a KEHOP, TOP, VEKOP és GINOP programok keretében lesz lehetőség, attól függően, hogy mely szektor épületeiről van szó. A tervezetekből ugyanakkor egyelőre nem derül ki, hogy pontosan mekkora keret áll rendelkezésre energiahatékonysági célokra ezekben a programokban, mert az energiahatékonyság mindegyik dokumentumban egyéb célokkal van összemosva:
a KEHOP-ban a megújuló energiaforrásokkal (5. prioritás),
a TOP-ban és a VEKOP-ban a közlekedésfejlesztéssel (3. illetve 5. prioritás),
a GINOP-ban a természeti és kulturális örökségvédelemmel (4. prioritás).
A KEHOP (a pénzügyi eszközök prioritással együtt) kb. 365 milliárd forintot irányoz elő a lakossági, állami, nonprofit szektor és a közszolgáltatók épületeinek energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásaira. A TOP-ban és a VEKOP-ban az önkormányzati intézmények épületeinek korszerűsítésére, illetve egyéb célokra kb. 250 milliárd Ft áll rendelkezésre. A GINOP 260 milliárd forintot allokál energiahatékonysági és természetmegőrzési projektek finanszírozására. Bár a VEKOP és GINOP is tartalmaz pénzügyi eszközöket is (22 illetve 400 milliárd Ft), a leírásból nem derül ki, hogy pontosan mennyi kapcsolódna az energetikai beruházásokhoz, és hogyan.
Amellett, hogy a területek összemosása szakmailag indokolatlan, hiszen egészen más jellegű és hatású beruházásokról van szó, a fő probléma az, hogy ilyen módon lehetetlenné válik az energiahatékonysági programok tervezett volumenének és várható hatásainak megbecslése. Az energiahatékonysággal kapcsolatos célterületeken az összes érintett programból hiányzik a várt energiamegtakarítás és CO2-csökkenés mértékének bemutatása, ami korlátozottan teszi lehetővé a tervezet véleményezését.
Az Energiaklub javasolja, hogy a dedikáltan energiahatékonyságra jutó keretösszegek minden más céltól egyértelműen elkülönítve jelenjenek meg az operatív programokban.
Újszerű támogatási forma
Az operatív programok tervezetei érintőlegesen tárgyalják az innovatív finanszírozási eszközök kérdését, és nem tartalmaznak részleteket a Partnerségi Megállapodásban már szereplő Energiahatékonysági Alapról. Innovatív finanszírozáson nemzeti energiahatékonysági alap létrehozását értjük, amely különböző forrásokat (uniós, állami, banki, kvótabevételek, szolgáltatói kötelezettség stb.) gyűjt egybe, s helyez ki egy kezelőn keresztül. Azaz ez nem egy külön, önálló alcél vagy prioritás, mint ahogy a programok tartalmazzák, hanem a források kihelyezésének eszköze.
Számos energiahatékonysági beruházás létezik ugyanis, amely rövidebb-hosszabb idő alatt a megtakarított energia árában megtermeli a beruházási költséget. Ezek esetében az államnak nem helyettesíteni kell a forrásokat, hanem csak megelőlegezni azokat. Ennek megfelelően indokolt a vissza nem térítendő források arányát alacsonyan tartani, s a beruházás többi részére kedvezményes hitelt elérhetővé tenni. Erre létezik kialakult és bevált nemzetközi gyakorlat. Javasoljuk az innovatív finanszírozási forma magyarországi kialakítását, bevezetését.
