Miamiban jelenleg virágzik a gazdaság. Az emelkedő tengerszint azonban lefogyasztja Florida szárazföldi területeit az évszázad végére. A lakosság már kezd észbe kapni, a vállalkozások és az önkormányzatok sajnos még nem. A biztosítótársaságok lesznek az elsők, amelyek megkongatják a vészharangot.
2100-re 150–180 centiméterrel is nőhet a tengerek szintje Florida partjainál. Nem a távoli jövőről beszélünk, hanem az ebben az évszázadban bekövetkező változásról, amely a jelenlegi felnőtt lakosság gyerekeinek és unokáinak élete során zajlik le. A New York Times sorra vette, milyen kockázatokkal kell számolni.
A legrosszabb eshetőség szerint Dél-Florida kis szigetei egy az egyben eltűnnek a hullámok között, beleértve a legdélibb szigetet, a híres Key Westet, mely 140 kilométerre van Kubától. Az Everglades Nemzeti Park, amely édesvízzel látja el a régiót, ugyancsak a sós vizek áldozatává válhat. (A világunkat teljesen megváltoztatja a klímaváltozás.) A Bee Gees együttes tagjáról elnevezett Maurice Gibb Emlékparkot – mely mindössze hatvan centivel húzódik a tengerszint felett – gyakran betemeti az ár Miamiban, írja a piacesprofit.hu.
Konzervatív előrejelzések 2063-ra harminckét centis emelkedést jósolnak. Már harminc vagy hatvan centiméteres emelkedésnél komoly problémák adódhatnak a normális üzletmenetre és életvitelre nézve. A most is gyakori áradások még gyakoribbá fognak válni. Viharok és hurrikánok idején megszokott jelenség, hogy sztrádákat és városi utcákat önt el az égből zuhogó és a tengerből beáramló víztömeg.
Florida 1926 kilométeres partvonalát végigékelik a drága villák és szállodák. Ezek értéke természetesen sok-sok milliárd dollárra rúg – ám mindegyikük alig 90 centivel van a tengerszint felett.
Nemrég egy luxus üdülőközpont pazar épülete tűnt el egy kráterben. Florida talaja porózus mészkőn alapul, amely valósággal szívja magába a vizet. A tenger és a talajvíz aknamunkát végez benne, üregeket váj, s egy nap váratlanul beomlik a földfelszín. Így tűnt el a benne alvók legnagyobb meglepetésére az említett ház is. (Magyarországon is mediterrán klímára kell felkészülnünk.)
Az 5,6 milliós lakosságot egybefoglaló négy floridai „megye”, Broward, Miami-Dade, Monroe és Palm Beach vezetői szövetséget hoztak létre, hogy megoldásokat találjanak a sürgető problémákra. Az ügyben nemrég konferenciát tartottak Fort Lauderdale-ben. Míg a tengerszint alatt fekvő Hollandia évente egymilliárd dollárt fordít árvízvédelmi beruházásokra, a floridai politikusok fittyet hánytak a tanácskozásra, pedig Floridának sokkal kiterjedtebb a partvonala, mint Hollandiáé. Vannak akik azt látnák jónak, ha a hatóságok moratóriumot léptetnének életbe a part menti építkezésekre.
Borúlátók szerint a vállalkozók is csak akkor kapnak majd észbe, ha a biztosítótársaságok olyan szintre emelik tarifáikat, hogy sok vállalkozás már nem lesz gazdaságos Floridában. Ha pedig egyes projektekre vagy épületekre már egyáltalán nem lehet biztosítást szerezni, mert a biztosítók sorra nemet mondanak, akkor kúszik majd be a klímaváltozás ténye a tudatokba.
Ben Strauss, a Climate Central tengerszint-emelkedési programjának tudósa feltérképezte, hogy milyen nagy hatóterülete lesz azoknak az árvizeknek, amelyek megsemmisítő hatással lesznek a flordiai ingatlanpiacra. A dagály által érintett partvonalak 54 390 négyzetkilométernyi területet tesznek ki. Ezeken mintegy
? 156 milliárd dollár értékű ingatlanvagyon
? 300 ezer otthon
? 2555 mérföldnyi autóút
? 35 közpénzből finanszírozott iskola
? 1 szennyvíztisztító
? 966 szennyvízlerakó hely vagy szeméttároló
található. Ha a hatóságok és a vállalkozók nem tesznek időben lépéseket, könnyen lehet, hogy Florida a saját szennyében fog tocsogni.
Miami Beach-en 200 millió dollárt szavaztak meg a honatyák a vízelvezető rendszer felújítására, mert egyes területei újholdkor és zivatarok idején rendszeresen víz alá kerülnek. Ez a projekt azonban – stílszerűen szólva – csepp a tengerben. A teendők: mangrove-ligetek telepítése, a strandok magasítása teherautókkal behozatott homokkal, autóutak megemelése, nagy gátak építése (mint a Temzén, Londonban határában), hullámtörő falak létesítése (ilyet terveztek Velence köré is).
Minden jó: hajó a vége
Meglehet, hogy Miami és a hozzá hasonló városok Amerikai Velencéjévé válhatnak. Az autóutak eltűnésével a házak kishajókkal és jachtokkal lesznek megközelíthetők, kertjeik hűlt helyén víz terül majd el, s jenki vaporettók szállítják a jó népet a boltokba.
Invenciózus építészek olyan „hajózó épületeket” találtak ki, amelyek képesek a helyváltoztatásra. Vagyis ezek a régi típusú hajóépületek (boat house) luxusváltozatai. A „floating architecture”-nek már külön irodalma van. Az persze kérdéses, hogy a háborgó tengert és a csapkodó hullámokat mennyire tűrik ezek az épületcsodák.