Hazai és nemzetközi energiaárak összehasonlítása

Fél év alatt javult Magyarország pozíciója az összehasonlításban.

Fél éve publikálja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a hazai és nemzetközi energiaárak összehasonlítását. Júliusban a vizsgált országok közül csak Bukarestben költötték a fogyasztók jövedelmük nagyobb részét rezsiköltségekre, mint Budapesten. Decemberben, a második rezsicsökkentést követően már jóval előnyösebb helyet foglaltunk el a rangsorban; Bukaresten kívül Pozsonyban, Prágában és Lisszabonban is jövedelmük nagyobb részét kénytelenek villamos energiára és földgázra fordítani a lakosok.

A MEKH honlapján minden hónapban nyomon követhető huszonhárom ország fővárosának villamos energia- és földgáz végfelhasználói árainak alakulását. A fogyasztókat terhelő költségek pontosabb összehasonlítása érdekében a Hivatal munkatársai olyan elemzést is készítettek, amely a felhasználók „teherbíró képességének” tükrében veti össze az árakat. Megvizsgálták, hogy egy kétkeresős, átlagos jövedelemmel rendelkező háztartás jövedelmének hány százalékát költi adott mennyiségű villamosenergia- és földgázfogyasztásra az érintett országokban. Július hónapban Budapest a második helyen végzett az összehasonlításban szereplő fővárosok között; kizárólag Bukarestben költötték nettó jövedelmük nagyobb hányadát rezsiköltségekre. Decemberre, a második rezsicsökkentésnek köszönhetően jelentősen jobb pozíciót foglalt el Budapest; Bukaresten kívül Pozsonyban, Prágában és Lisszabonban is jövedelmük nagyobb részét voltak kénytelenek villamos energiára és földgázra fordítani a lakosok (ugyanakkora energiamennyiség megvásárlása esetében).

Az elemzés az érintett országok szolgáltatóinak és szabályozó hatóságainak adataira épül. Az árgyűjtés nem csak a végfogyasztói árra terjed ki, hanem az egyes árelemekre is, így külön vizsgálja az energiadíjat, a rendszerhasználati (hálózati) díjakat, az energiaadót és az áfát. A vizsgált fogyasztók a fővárosok átlagfogyasztói, vagyis az egyes fővárosokra jellemző átlagos fogyasztók. A MEKH célja, hogy azonos módszertani alapok szerint gyűjtött, azonos tartalmú és összetételű, nemzetközi végfelhasználói ár-összehasonlítás készüljön.

Az elmúlt fél év adatai a Hivatal honlapján olvashatók az alábbi linken.

Ajánlott tartalom

A gyakorlatban is jól teljesít az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer

„Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer keretében létrejövő hitelesített energiamegtakarítások tőzsdei kereskedése újabb lendületet adhat a hazai energiahatékonysági piac fejlődésének” – emelte ki Juhász Edit elnök a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mellett Működő Állandó Választottbíróság (MKIK VB) által szervezett közös konferencián, 2024. április 23-án, Budapesten.