Az MVM megújuló energiával működő létesítménnyé fejleszti a Vértesi Erőművet

A MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 5,2 milliárd forintos alaptőkével projektcéget hoz létre, mely a Vértesi Erőművet megújuló energiával működő létesítménnyé fejleszti – jelentette be csütörtökön az erőműben tartott sajtótájékoztatóján Nagy Sándor, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgató-helyettese.

A sajtótájékoztatón részt vett Németh Lászlóné, nemzeti fejlesztési miniszter, aki elmondta, a döntés meghozatala során tekintettel kellett lenni arra, hogy az erőműhöz tartozik az ország utolsó mélyművelésű bányája, melyben 2014 végéig be kell fejezni a széntermelést, valamint az erőműnek 2020 végig szerződés szerint el kell látni Oroszlány és Bokod távfűtését és meleg víz szolgáltatását.

“Az itt dolgozóknak 2018-ig a bányaterület rekultivációja ad munkalehetőséget, majd a továbbműködő erőmű biztosítja a foglalkoztatást. Nem lesz olyan ember, aki a munkalehetőségét elveszti” – jelentette ki a miniszter.

Németh Lászlóné hozzátette, az MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. nevet viselő új cég a megújuló erőforrásokon alapuló energiatermelés bázisává teszi a Vértesi Erőművet.

Kovács András Zoltán, az erőmű vezérigazgatója az MTI-nek elmondta a bányában 520, az erőműben 420 ember dolgozik. A bányászok közel egyharmadának az év végére meglesz az ötezer föld alatt teljesített műszakja, ők jogosulttá válnak a nyugdíjat jelentő átmeneti bányászjáradékra.

A bánya bezárása után a rekultiváció 2018-ig tart, erre a társaság összesen maximum 19,6 milliárd forintot használhat fel a szénfillérből, valamint szintén a szénfillérből az üzembezáráshoz 2014-ig legfeljebb 4,8 milliárd forintot vehetnek igénybe.

A dolgozók nagy részét foglalkoztatni tudják a rekultiváció során, az átalakított erőmű közel 300 embernek biztosít munkát, illetve a társaság szeretné rekultiválni a Tatabánya-Bánhidán található, több éve bezárt erőművi telephelyét – tette hozzá a vezérigazgató.

Kovács András Zoltán tájékoztatása szerint az erőmű négy blokkjából az a két fluidágyas kazán működik, amely képes a 30 százalékban biomasszából és 70 százalékban szénből álló keverék eltüzelésére.

A fejlesztés során a kazánokat alkalmassá teszik nagyobb arányú biomassza elégetésére. A kazánok hatásfoka a jelenlegi szinten, 86 százalékos marad, a két blokkból az átalakítás után is kinyerhető a korábbi, maximum 108 Megawattos teljesítmény – mondta a vezérigazgató az MTI-nek.

Czunyiné Bertalan Judit kormánymegbízott emlékeztetett arra, hogy az első Orbán-kormány stabil helyzetben, adta át az erőművet, amelyet a Kapolyi László érdekeltségében lévő cégekkel kötött felelőtlen áramvásárlási szerződések olyan helyzetbe hoztak, hogy 2010 végére a bezárás lehetősége is felmerült.

A kormányzat támogatásával a csődhelyzetet sikerült elhárítani, a hitelezőkkel egyezséget kötöttek, a társaság helyzetét tulajdonosi kölcsönnel stabilizálták – hangsúlyozta a kormánymegbízott.

Takács Károly, Oroszlány polgármestere (Fidesz-KDNP) stratégiai kérdésnek nevezte a távhőszolgáltatás biztosítását és elmondta, a város egymilliárd forintért teljesen újjáépíti az erőművet a várossal összekötő, közel ötkilométeres, elavult vezetéket.

Oroszlányban 4300 lakást és az ipari park fogyasztóit látja el távfűtéssel az Oroszlányi Szolgáltató Zrt., amely 90 százalékban az önkormányzat, 10 százalékban a Vértesi Erőmű tulajdona. A városban az elmúlt években két lépcsőben minden tömbházhoz saját, önállóan szabályozható hőközpontot építettek ki, mintegy 600 millió forintos ráfordítással.

Ajánlott tartalom

Piacra dobhatják az éjszaka is működő napelemeket

Ausztrál kutatók olyan technológiát fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi, hogy a napelemek éjszaka is energiát termeljenek a Föld hőkisugárzását hasznosítva.