Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A globális felmelegedés nyomán az európai nyarak egyre melegebbé válnak és az egész kontinensre kiterjedő hőhullámmal kísért 2003-as nyári hónapok – amelyek több mint húszezer ember halálát okozták Európa szerte – válnak a normává a 2040-es évekre – derült ki a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) új jelentéséből, amelynek bemutatását az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) jokohomai tanácskozásához igazították.
A jelenlegi éghajlati előrejelzések szerint, amennyiben nem csökken a fosszilis tüzelőanyagok elégetése révén a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyiség, akkor a 2003-ban tapasztalthoz hasonló nyarak kifejezetten hűvösnek fognak számítani az évszázad végére beálló új klímához képest – olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.
Az Európát 2003 júliusa és augusztusa között sújtó szélsőséges forróságra a szakemberek szerint valószínűleg ötszáz éve nem volt példa. Nagy-Britanniában ekkor jegyezték fel a valaha mért legmagasabb hőmérsékletet, 38,5 Celsius-fokot. Franciaországban nagyjából 15 ezer ember vesztette életét szívproblémával összefüggő okok miatt, míg Olaszországban, Portugáliában, Nagy-Britanniában, Németországban és Hollandiában mintegy tízezerrel több elhalálozást jelentettek.
A kutatók 2004-ben megállapították, hogy a 2003-as nyári hőséget nagy valószínűség szerint az ember okozta globális felmelegedés erősítette. A brit meteorológiai szolgálatnak az európai időjárás elmúlt tíz évéről készített friss jelentése szerint a 2003-as év az egyre melegedő európai nyarak trendjébe illeszkedett, és a 2040-es években a dél-európai nyarak több mint felében melegebbek lesznek, mint 2003 nyári hónapjaiban.
“Nagy-Britanniára enyhébb és nedvesebb telek, valamint forróbb és szárazabb nyarak várnak a jövőben” – húzza alá a jelentés. Az időjárás természetes változékonysága miatt azonban, alkalmanként nagyon hideg telek és nagyon nedves nyarak is várhatóak.
Stephen Belcher, a meteorológiai szolgálat hadley-i központjának vezetője elmondta, a kontinens egészét nézve a 2003-as hőhullámot meghaladó nyári hőmérsékletek válnak a normává, azt azonban nem lehet pontosan előre jelezni, hogy a hőhullámok milyen gyakorisággal fognak jelentkezni az egyes országokban. Hozzátette, a melegebb nyári hőmérsékletek nagyobb esőzésekkel járnak együtt, mivel a melegebb levegő több nedvességet képes megkötni.
“A klímaváltozás néhány hatása a más országokban végbemenő események révén fog elérkezni Nagy-Britanniába” – mondta a szakember. Mint arra Jim Hall, az Oxfordi Egyetem munkatársa rámutatott, az Oroszországot és Európa keleti részét sújtó 2010-es hőhullám például óriási károkat okozott a búzatermésben, aminek eredményeként 5 százalékkal növekedtek az élelmiszerárak Nagy-Britanniában.
A szakember hangsúlyozta, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás igen bonyolult folyamat még egy olyan viszonylag jól kormányzott országban is, mint Nagy-Britannia. “Nehéz ugyanis összehangolni az összes szükséges dolgot” – mondta. A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás valószínűleg növelni fogja az asztma és a különböző allergiák előfordulásának gyakoriságát és az árvizek számát is a szigetországban.
A Jokohamában tanácskozó Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jövő hétfőn teszi közzé újabb jelentésének egy részét az éghajlatváltozásról.