A Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) munkacsoportja kiadta a hat-hétévente esedékes jelentésének legújabb fejezetét. Az élővilág, a növényzet és a tengerek borzasztó állapotban vannak, egyes fajok a kihalás szélén állnak, és ha semmi sem változik, évtizedeken belül nem lesz mit ennünk. Pedig tudnánk tenni ellene, és jobb, ha most lépünk, amíg van jegesmedve a sarkvidéken, illetve kávé a kamrában.
Hétfőn megjelent az IPCC (Kormányközi Panel a Klímaváltozásról) munkacsoport legfrissebb jelentése. Eszerint most már biztos, hogy a klímaváltozást senki nem fogja megúszni, és a legrosszabb még hátra van. Létfontosságú, hogy ezzel kezdjünk valamit; a jelentés szerzői szerint a klímaváltozás káros hatásai már most láthatók, mégsem készültünk fel a problémára. Pedig minél tovább halogatjuk a döntést, annál kevesebb esélyünk lesz bármit is tenni.
A munkacsoport szerint egyaránt gondot jelent a felkészületlenség, a veszélyeknek való kitettség, illetve a klímaváltozást befolyásoló események. Ez utóbbiak hatása már most is érezhető a mezőgazdaságban, az élővilágban, az egészségügyben, a földek és a vizek állapotában, illetve sokak életminőségének romlásában. Ez mindenkit érint, a kis szigetek lakóitól a kontinensek ökoszisztémájáig.
Ki mondja, hogy baj van?
A hat-hétévente kiadott IPCC-tanulmányoknak 309 vezető szerzője, projektmenedzsere és felelős szerkesztője van, 70 különböző országból. A végleges jelentést 436 társszerző és 1729 szakértő bevonásával írják. A szerzők munkája nem önálló kutatási eredményekre épül, hanem több ezer tudományos tanulmány alapos elemzésére.
A cégeknek is jót tenne a zöldesítés.
Kelly Rigg (a Global Call to Climate Action ügyvezető igazgatója) és Wael Hmaidan (a Climate Action Network International vezetője) közös cikket írtak a Guardianbe arról, hogy a klímaváltozás megelőzése kapcsán nemcsak az elvekről és a kitűzött célokról kell megegyezni, hanem a döntéshozók felelősségéről és a kivitelezésről is. Ehhez persze megfelelő hozzáállás is kell. Rigg és Hmaidan idézték az Exxonmobil legfrissebb közleményét, amiben megnyugtatták a befektetőket: 2040-ig a fosszilis üzemanyagok fogják biztosítani a globális energiafelhasználás háromnegyedét.
Az IPCC-jelentés ezzel szemben világossá tette, hogy a határozott intézkedések nemcsak életet menthetnek, de pénzt is megtakaríthatnak a cégeknek. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése például olyan lépés, ami azonnal és határozottan csökkentheti a klímaváltozás okozta károkat – nagyjából a felére.
Szerencsére vannak, akik ezt belátják.
A legtöbb vállalatnál dolgoznak olyan munkatársak, akik jól tudják azt, amit az IPCC-jelentés is megerősít: hogy a klímaváltozás komoly és jelenlévő probléma, és nemcsak az ökoszisztémára, de az üzletre is káros. Az IPCC-jelentésnek több teret kéne biztosítania ezeknek a dolgozóknak, hogy előremozdítsák a döntéshozatalt és a programokat, amik egyéni és globális szinten is csökkenthetik a probléma mértékét.
– mondta Kara Hurst, a Sustainability Consortium vezérigazgatója.
Jó üzlet kevesebbet szennyezni?
Az IPCC 25 éve adta ki az első jelentését, amit nagyjából senki nem vett komolyan. Mégis, mi változott meg mostanra?
Először is: a kormányok megegyeztek, hogy igyekeznek a globális felmelegedés mértékét 2 Celsius-fok alatt tartani. Azt is belátták, hogy van értelme a klímaváltozás elleni küzdelemnek, még gazdasági szempontból is: az energiahatékonyságra való törekvés új munkahelyeket teremt, és csak az Egyesült Államokban több százmilliárd dollár megtakarítást hozhat.
A teljes cikk itt olvasható.