Magasabb bérleti díjjal, kevesebb marketingráfordítással, gyorsabban kelnek el vagy találnak bérlőre az ilyen ingatlanok. Ha befektetésként tekintünk rájuk, a zöld épületek több bevételt termelnek, tőkésítési rátájuk alacsonyabb. A dolgozók termelőképessége is jobb, ha zöld irodában vagy energiatudatos módon épített bevásárlóközpontban dolgoznak.
A zöld épületek előnyeit eddig nem számszerűsítették. Az értékbecslési folyamat a piaci mozgások fényében becsüli fel az ingatlan értékét, az alacsonyabb rezsi vagy a környezetre nem káros építési anyagok használata még nem jelenik meg az épület értékében. Ezen a gyakorlaton változtatna az az unió által finanszírozott program, amelyet több európai szervezettel közösen a Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) dolgozott ki. A program célja, hogy az értékbecslők beépítsék az energiahatékonysággal és a megújuló energiákkal kapcsolatos tényezőket az ingatlanértékelésbe. A konzorcium tagjai között van a Karlsruhe Műszaki Intézet, a CBRE ingatlanpiaci tanácsadó cég és a zöld ingatlanok fejlesztésére specializálódott Skanska is. Azok, akik részt vesznek a képzésen, elsajátítják, milyen hatással van e két tényező az ingatlanok értékére, hozamtermelő képességére, és pontosabb tanácsot tudnak adni ügyfeleiknek. Ha bebizonyítjuk, hogy megéri energiahatékony épületeket építeni, felgyorsítjuk az átállást a közel nulla energiafelhasználású épületekre – állítja Vincent Berutti, az Európai Bizottság kis- és középvállalatokra fókuszáló ügynökségének vezetője, a projekt finanszírozója.
Az energiahatékony épületek piaci előnye klasszikus értékbecslői módszerekkel nem megfogható, az épület feltöltöttségén keresztül inkább mérhető – mondta lapunknak Borbély Gábor, a CBRE vezető elemzője. A szakértő szerint azért nehéz számszerűsíteni az ilyen épületekből kiaknázható előnyöket, mert az értékbecslés a nyílt piaci tranzakciókon alapszik. Ezekből Magyarországon az elmúlt néhány évben nem sok volt, ezért jobb a keresleti oldalról megközelíteni a kérdést.
Hiába energiahatékony egy épület, az értéke nem nagyobb, és a bérleti díjak mértékére sincs hatással – mondta lapunknak Winkler Edina, a RICS Magyarország elnökségi tagja. A bérleti díjak mértéke továbbra is az egyik legfontosabb szempont, ugyanakkor egyre több cégnek számít, hogy környezettudatos épületben dolgozzon – a presztízs és az alacsonyabb üzemeltetési költségek miatt. Az újonnan épült minősített házakban ugyanis komolyan csökkenthető a közös költség, a rezsi. Ezért egyszerűbb üzemeltetési oldalról számszerűsíteni a zöld épületek piaci előnyeit. Ha már építésekor odafigyelnek arra, hogy például a hidegburkolat vagy a belső terekben használt fa helyi alapanyag legyen és ne trópusi, az építési költségek sem sokkal magasabbak, de a fenntartás akár négyzetméterenként 10 euróval kevesebb lehet, mint a hagyományos épületek esetében – magyarázza Borbély Gábor. Ilyen házból viszonylag kevés van Magyarországon. A zöld minősítést sokan marketingeszköznek tekintik, amelynek segítségével könnyebben kiadhatják az ingatlant. Mivel kevés az új zöld épület, ám a környezettudatos (nemzetközi) cégek keresik ezeket, előbb-utóbb Magyarországon is megugrik majd irántuk a kereslet. Ennek köszönhetően különbség lesz a hagyományos és a minősítéssel rendelkező épületek bérleti díjában és hozamában – teszi hozzá Winkler Edina. Nekünk értékbecslőknek az a feladatunk, hogy már most odafigyeljünk arra, mikor és hogyan befolyásolják a fenti tényezők az értékelést.
forrás: napigazdasag.hu