Három nap alatt egy havi eső esett

Volt, ahol 90 milliméternyi eső hullott az elmúlt viharos, csapadékos három napon. Áprilisban egész hónapban azon a településen sem esett sokkal több, ahol a legtöbb csapadékot mérték – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.

A hét közepén érkezett – Yvett névre keresztelt – mediterrán ciklon legintenzívebb három napján (május 14. és 16. között) a legtöbb eső az Alföld és a Dunántúl déli részén hullott. A legerősebb szelek a Bakonyban és a Balatonon fújtak.  A legerősebb szeleket csütörtökön napközben mérték. Erős vihar volt az északkeleti országrészben, 80-100 kilométer/óra közötti széllökésekkel. Zalaegerszegen és Fonyódon 110 kilométer/óránál erősebb szél is fújt.  A legerősebb, 148,3 kilométer/órás széllökést Kab-hegyen mérték. A Bakonyban, valamint a Balatonnál a széllökések helyenként az orkánerejű (120 kilométer/órás) fokozatot is meghaladták, például Balatonmáriafürdőn és Balatonőszödön.

Szerdától péntekig országos átlagban 25 milliméter csapadék hullott, eloszlása azonban egyenetlen volt. A Bakonyban és az Alpokalján 40 milliméternél több, míg a déli országrészben 60-70 milliméter fölötti értéket is mértek. A Tolna megyei Bátaapátin 67,7 milliméter, Csongrád megyében Szegeden 70,5 milliméter, Kübekházán pedig 76,4 milliméternyi eső hullott. Baranya megyében Pogány községben 78,4 milliméternyi csapadék esett. A három nap alatt lehullott legnagyobb mennyiséget (91,9 millimétert) a meteorológiai szolgálat Pécs Árpádtető állomásán rögzítették. Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján ez nem sokkal marad el az áprilisban, egy egész hónap alatt lehullott legtöbb havi csapadéktól. Áprilisban a legtöbb eső (98,9 milliméter) a Bács-Kiskun megyei Karapancsán esett le. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pátyodon egész hónapban mindössze 12,9 milliméternyi eső hullott.

A sok csapadékot és erős vihart okozó ciklon gyengülésével, távoztával a következő napokban szárazabbra, melegebbre fordul az idő, és erős szél sem várható.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.