Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Gondoskodni kell a kieső villamosenergia-kapacitások pótlásáról, hiszen a jelenlegi 9 ezer megawattnyiból – elöregedés miatt – 2025-ig kieső 4 ezer megawattot nem fedezi a paksi új, 2400 megawattos erőmű – mondta Glattfelder Béla, a Nemzeti Megújuló Energia Platform elnöke szerdán, egy energetikai rendezvényen Budapesten.
A fideszes európai parlamenti képviselő hozzátette, hogy 2025-ig 10 százaléknyi fogyasztásnövekedéssel is számolni kell. Glattfelder Béla felhívta a figyelmet, hogy tavaly Magyarország 7 milliárd eurós külkereskedelmi többlete alig haladta meg a 6,5 milliárdos energiaszámlát. Amennyiben a következő 10 évben duplájára nő az energiahordozók ára, és 10 százalékkal nő a fogyasztás, akkor hasonló összetétel mellett nehéz lesz biztosítani az energiaszámla finanszírozását.
A kieső és az atomerőművel nem pótolt villamos energia termelését más forrásból kell pótolni. Ehhez Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet igazgatója által kalkulált adatokat idézett Glattfelder Béla. Eszerint 1500 megawatt származna megújuló energiából, 700 megawatt gázból és 400 megawatt szénből.
Glattfelder Béla szerint a mai kamatszint mellett érdemes befektetni a megújuló energiába, ugyanis az jelenleg „jobban fial”, mint ha bankban tartanánk a pénzünket. A szakértő végül kiemelte, hogy ha Magyarországon nem lesz nagyobb a megújuló energiák aránya, akkor a magyar vállalkozások nem lesznek majd versenyképesek, ugyanis Nyugat-Európában ezt már megcsinálták – például Németországban 18,2 milliárd eurót fektettek a megújulóenergia-fejlesztésbe.
Nem a „megtérülés” a kulcskérdés
Hasonló következtetésekre jutott Ádám Béla energetikai szakértő, a HGD Kft. tulajdonosa is. Véleménye szerint nem a megújuló energiára való átállás megtérülési ideje a kulcskérdés – bár az sem elhanyagolható –, hanem három további tényezőt kell figyelembe venni: a hálózattól való függetlenedést, a biztonságot és a hosszú távú jövedelemszerzést. Miután cége közel két évtizede épít megújulóenergiás rendszereket, a tapasztalata szerint egy ilyen berendezés tíz év alatt térül meg, s további tizenöt évig ingyen adja az energiát.
Ádám Béla kiemelte, hogy minden, ami körbevesz bennünket, az energialehetőség: a szennyvíztelepektől egészen a termálvizekig. Hosszú távú megbízható rezsicsökkentést ad a megújuló energia használata – hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy a fajlagos költségeket a piaci verseny már 30-40 százalékkal csökkentette. Szerinte a rezsicsökkentés mellett fontos cél az energiafüggetlenség is.
Alig használunk zöld energiát
Két évvel ezelőtt már látható volt egy elmozdulás a piacon, akkor a kormányzat 850 millió forintos támogatást nyújtott a megújuló energiával kapcsolatos fejlesztésekre, azonban a szűkre szabott keret a nagy érdeklődésnek köszönhetően hamar kimerült – emelte ki Ádám Béla, majd hozzátette: így számottevő előrelépés nem volt tapasztalható a beruházásokban, ezáltal nem gyarapodott sokkal az önfenntartó ingatlanok száma.
A kimutatások alapján a hazai háztartások esetében jelenleg 0,1-0,2 százalékában használnak zöld energiát, ami nagymértékben elmarad akár a román 1 százalékos vagy a német 10 százalékos aránytól. Rohamléptékben nőhetne azonban ez a mutató, ha újabb állami támogatás jelenne meg a fejlesztésekre, hiszen a vásárlói oldalon jelentős érdeklődés mutatkozik az alternatív megoldásokra – tette hozzá.
A jegybank is segíthet
A szakértő szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja kiterjeszthető lehetne erre a területre is. Nálunk a biomassza, a földhő és a napenergia hasznosítása kézenfekvő. Például a 100-200 méterre lesüllyesztett talajszonda – összekapcsolva hőszivattyúval – olcsón adja a fűtési energiát. Ádám Béla annyira bízik a megújuló energia elterjedésében, hogy az ehhez szükséges eszközök kereskedelmére létrehozta a High Six Team Kft. nevű céget.
Ugyancsak az olcsó MNB-hitel lakásépítésre és -felújításra való kiterjesztését szorgalmazta Borsi László ingatlanpiaci szakértő is. Szerinte az ingatlanpiac fellendítésében is jelentős előrelépést hozhatna, ha a jegybanki hitel lakásépítésekre és az ingatlanok felújítására is kiterjedne.
Kevés lakás épül
A szakember szerint erre nagy szükség lenne, ugyanis az elmúlt évek során már 10 ezer alá esett az újonnan épült lakások száma, ami az 1910-es évek adataival egyezik meg. Borsi azt is javasolta, hogy érdemes lenne bevezetni egy úgynevezett lakáspályamodellt is – ez a fiatal párok első, akár szociális lakásától kezdve elkísérné őket az idősebb kori, saját tulajdonig.
A teljes cikk itt olvasható.
