A Vértesi Erőmű (VÉRT) meglévő négy blokkja mellé egy ötödiket kellene építeni, amelyben biomasszát és válogatott hulladékot égetnének el, ezzel 2014-ig gazdaságosan működhetne a létesítmény – állítja az erőmű egykori vezérigazgatója.
Takács Károly csütörtökön Oroszlányban sajtótájékoztatót tartott Lázár Mózessel, a Fidesz energetikaügyi szakpolitikusával közösen, ahol arról számolt be hogy elkészült egy tanulmány a fejlesztésről, amely szerint egy új blokkal megmenthető lenne a Vértesi Erőmű.
Takács Károly 1998 és 2002 kötött állt a cég élén, irányítása alatt kezdődött meg az erőmű 2014-ig szóló, 20 milliárd forintos élettartam-növelő beruházása, amely keretében füstgáz-kéntelenítő, valamint üzembiztonság-növelő és környezetvédelmi beruházások készültek el. A beruházáshoz kapcsolódó hitelhez az akkori Fidesz-kormány vállalt garanciát.
Gazdasági értelemben a társaság jelenleg csődben van, viszont a kormány – foglalkoztatáspolitikai indokkal – életben akarja tartani még egy ideig. A Vértesi Erőműről júniusban hozott határozatot a kormány, amely szerint tovább működtetik az erőművet tulajdonosi eszközökkel, a veszteségek minimalizálásával, valamint a bányászati szerkezetátalakítási program támogatásának meghosszabbításával. A társaság finanszírozását a Magyar Villamos Művek (MVM) biztosítja, azonban az erőműnek hatékonyságnövelő programot kell kidolgoznia a veszteségek csökkentésére. Megkezdik a szénfillérként ismert, szénipari szerkezetátalakítási támogatás 2010 utáni meghosszabbításának előkészítését is – a VÉRT évi 7 milliárd forint támogatást kap jelenleg ebben a formában.
Az erőmű nehéz helyzetének egyik oka az áram árának csökkenése. Tavasszal az erőműben előállított áram önköltsége 85-90 euró volt megawattóránként, miközben az itt termelt áramot csak 32 euróért lehetett eladni. Az idén az erőmű működéséhez havi kétmilliárd forint állami támogatásra van szükség, melyet a kormány az MVM-en keresztül biztosít.
A helyzetet nagyban rontotta egy tavaly meghiúsult áramvásárlási szerződés, amely miatt a 2008-as mérlegben 8,2 milliárd forint számviteli tartalékot kellett képezni. A helyzetért a helyi menedzsment több tagja is felelős, ezért különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen, illetve hanyag kezelés gyanúja miatt folytat vizsgálatot a Nemzeti Nyomozó Iroda. A Vértesi Erőmű júliusi közgyűlésén a veszteségek miatt a társaság alaptőkéjét 9,7 milliárd forintról 0,5 milliárdra szállították le.
Az MTI korábban beszámolt arról, hogy a szén hulladékkal való együttégetésének ügyét az erőmű jelenlegi vezetője is jó megoldásnak tartotta, azonban az elképzelés ellen már a kísérletek alatt jelentős tiltakozás indult, főként jobboldali szervezetektől. Polgári körös aktivisták aláírást gyűjtöttek a kezdeményezés ellen, s gázálarcban vettek részt a lakossági fórumokon. A társadalmi tiltakozást látva a térség egyik jelentős hulladékkezelője, az AVE Magyarország nemrégiben visszalépett az erőművel való együttműködéstől, Szabó Pál, az erőmű vezérigazgatója pedig a kísérletek befejezését jelentette be.
Lázár Mózes a sajtótájékoztatón elismerően szólt a Vértesi Erőmű új vezetőjéről, Szabó Pálról, aki január óta áll a cég élén, mert – fogalmazott – “végre valaki akar valamit kezdeni az erőművel”. Azonban úgy vélte, a vállalat olyan súlyos terheket hordoz, amelyekkel a vezetés egyedül nem tud megbirkózni, a kormány pedig nem ad világos válaszokat az erőmű jövőjéről.
A politikus úgy vélte, meg kell büntetni azokat, akik miatt a VÉRT olyan helyzetbe jutott, hogy a nemrég még 20 milliárdos vagyonú vállalat alaptőkéjét hétfőn 500 millió forintra szállították le.