Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Kétmillió négyzetméternyi napkollektor-felületet írna elő tagjainak az EU – Magyarország ennek a tizedét sem biztosítja, miközben a hasonló földrajzi adottságokkal bíró Ausztria már 4,5 millió négyzetmétert állított üzembe. A problémát itthon a folyton változó támogatási rendszer, és a túl bonyolult pályázatok jelentik – véli Varga Pál, a Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesületének elnöke.
Napelemre váltani drága, de befektetéssé válhat – és nem kizárt, hogy idővel mi adjuk a sárga csekkeket.
Az uniós tagországok egyik vállalása az 2020-ig, hogy energiaszükségleteiket egyre jelentősebb százalékban megújuló forrásokból nyerik. Nyugati szomszédaink követik is az irányelvet – az osztrákok egyenesen ‘túlteljesítenek’, Németországban minden 5. emberre jut egy négyzetméternyi üzemelő napkollektor – nálunk viszont 67 az 1-hez ez az arány.
Igény lenne a megújuló energiaforrások bővítésére, a technológia azonban egyelőre túl drága a civilek számára, a pályázati források eloszlása pedig bizonytalan.’ Vannak azonban olyan évek, amikor egyáltalán nincs támogatás, és ez erőteljesen befolyásolja a piacot” – mondja Varga Pál. Mint hozzáteszi, az elmúlt évtizedben felszerelt, nagyjából 150 ezer négyzetméternyi napkollektor jelentős állami támogatásokból, valamint uniós pályázatok felhasználásával valósult meg. Legutóbb 2012-ben volt egy napkollektoros pályázat, amikor meg is lendült a fejlődés: egy év alatt több mint 50 ezer négyzetméternyi került felszerelésre.
A támogatási rendszer itthon kétutas – külön forráslehetőség áll a lakosság és a vállalkozások rendelkezésére, amik a szakértő szerint már kis intenzitás mellett is jelentősen növelnék a beruházási kedvet. A problémát viszont éppen a pályázatok kiszámíthatatlansága jelenti. “A magyar lakásállomány borzasztóan rossz energetikai állapotban van, több millió lakást kellene felújítani, ami napelemek segítésével idővel behozná az árát. Ha viszonylag kiszámíthatóan működnének ezek a támogatások, az nagyon nagy lökést adhatna a területnek” – jegyzi meg Varga Pál. Ráadásul, a jelentkezőket elriaszthatja a lakossági tenderek bonyolultsága is: a tendereket energetikai szakember segítsége nélkül nehéz hibátlanul kitölteni. Az egyszerre komoly összeget felemésztő beruházás ennek ellenére is népszerű, új lakások építésénél szinte minden esetben szóba kerül a napkollektoros rendszer kiépítése.
A napenergia sok hosszú távon sok háztartásban jelenthetne megtakarításokat, akár ingyenessé is téve az áramhasználatot. A kollektoros rendszer az éves melegvíz-ellátás 60-70 százalékát fedezheti, valamint jelentős mértékben segíthet rá a fűtésre is. A napelemes rendszer pedig a hálózatba való visszatáplálás jóvoltából lehetővé teszi, hogy teljesen nullára redukálja a teljes villanyszámlát. “Ez óriási előny, hiszen ezzel megoldjuk a nyári energia télire való eltárolását” – emeli ki Varga Pál.
Azt az egyesület elnöke sem tagadja, hogy a fejlesztés komoly költségekkel jár: a meleg vizet biztosító kollektor nagyjából 1 milliós, a teljes napelemes rendszer kiépítése 2 millió forintos beruházást jelent – utóbbi azonban hosszútávon könnyen válhat befektetéssé is: “Lényegében nagyobb hozamot biztosít, mint egy pénzügyi befektetés, ráadásul biztos jövedelem, hiszen villamosenergiára mindig szükség lesz. Ráadásul az ára emelkedni fog.” A komplett rendszerek esetében nagyjából 10 év a megtérülés, amely után 15-20 évig tiszta hasznot termelnek. Nem kizárt, addigra nálunk is természetessé válik az áram visszatáplálásának gyakorlata, amikor a megújuló energia-fogyasztók készletüket eladják a szolgáltatónak, és maguk küldhetik a sárga csekkeket.
